Teljes épségben fennmaradt, közel 2000 éves hamvakat tartalmazó üvegurnát

mutatnak be a szegedi Fekete házban. A Pannónia területéről származó

műtárgyat a Pompeji-kiállítás részeként láthatja majd a nagyközönség június

végétől.

Az urnát április 12-én, kedden 14.30-kor, sajtóesemény keretében mutatjuk be

az újságíró kollégáknak a Fekete házban.

Igazi különlegességet láthatnak az érdeklődők nyártól a Fekete házban: egy közel

kétezer éves, teljes épségben fennmaradt üvegurnát, mely az elhunyt hamvait

háborítatlanul őrizte meg a hosszú évszázadok alatt. Az egykori Savaria, mai

Szombathely területén megtalált, ólomlemezzel lepecsételt urna minden bizonnyal

egy tehetős, gazdag polgáré lehetett, hiszen ekkoriban az üveg még kiváltságos

anyagnak számított.

Az ókori Római Birodalom területén gyakori volt a hamvasztásos temetkezés. Az

elhunyt testét kenőcsökkel kenték be, lepelbe csavarták, majd máglyára helyezték. A

máglyát olajokkal öntötték le, hogy segítsék az égést és csökkentsék a kellemetlen

szagokat. A máglyát aztán meggyújtották, majd leégése után a hozzátartozók

összegyűjtötték az elhunyt maradványait, a néhány centiméteres csontdarabkákat.

Ezeket a csontokat, hamvakat helyezték aztán kő- vagy üvegurnába, illetve

cserépedénybe, majd tetejüket ólommal zárták le. Így kerültek a hamvak végső

nyughelyükre, a sírokba, ahol az elhunyt maradványai mellé személyes tárgyait is

elhelyezték, illetve a rokonok búcsúajándékokat is hagyhattak itt.

A Szegeden június végén nyíló, nagyszabású Pompeji-kiállítás részeként egy

Pannóniát bemutató termet is láthat a nagyközönség: a Fekete házban a katasztrófa

időszakának hazai vonatkozású tárgyi emlékeit mutatják be. Az üvegurnát is itt

helyezik majd el: a termek kialakítását folyamatosan végzik a szakemberek a Móra

Ferenc Múzeumban és a Fekete házban.