DR. GASKÓ BÉLA

(1949. április 19. – 2016. november 25.)

Mai rohanó világunkban szinte észre sem venni, ha egy épület falára fekete zászló kerül. A gyász jelképe ez, mely igazán akkor érinti meg lelkünk mélyét, amikor érzelmileg jobban kötődtünk a közülünk távozóhoz. A napokban a szegedi Móra Ferenc Múzeum előtt ez a zászló árulkodott arról, hogy Szeged város kiváló rovarásza, dr. Gaskó Béla, itt hagyott bennünket.

Ismét elment valaki, akit sokan szerettek és tiszteltek. Minden túlzás nélkül állítható, hogy igen sokrétű tevékenységével Szeged város kulturális életének egyik meghatározó egyénisége és korszakalkotója volt.

Kora gyermekkorától érdeklődött a természet iránt, fogékony volt minden rezdülésére. Ezt a szeretetet adta tovább mindenkinek, akivel csak találkozott. Számos fiatalt indított el pályáján, sugallta nekik optimizmusát, jókedvét, humorát és életszeretetét, mely nála a természet szeretetével egyenértékű volt.

Dr. Gaskó Béla egyszerre több tudományterületen alkotott maradandót. Fáradhatatlan lelkesedéssel kutatta a Dél-alföldi régió élővilágát, gyűjtötte a bogarakat, azon belül is a cincérek érdekelték leginkább. Elévülhetetlen érdeme, hogy 40 év alatt létrehozta a legnagyobb vidéki bogárgyűjteményt. Először hívta fel a tudományos élet figyelmét a vörösbarna háncscincér (Phymatodes puncticollis), a mácsonya-bogáncscincér (Agapanthia osmanlis) és az amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus) hazai előfordulására. Kollekciója a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárában előzetes bejelentkezés alapján bárki számára megtekinthető.

A természetvédelem területén is kiemelkedő eredményeket ért el. Olyan átfogó, természeti értékfeltáró programokat indított, amelyek megalapozták a védelemre érdemes dél-alföldi természetes és természetközeli élőhelyek törvényi oltalom alá helyezését. 1998 és 2000 között irányítása alatt zajlott az M5-ös autópálya Csongrád megyét érintő nyomvonalának megelőző természettudományos alapfelmérése.

Eredményeit, tapasztalatait nagyszámú publikációban és több monografikus írásban tette közkincsé.

Szemet gyönyörködtető kiállításokkal kápráztatta el a nagyközönséget. Az általa rendezett tárlatok alapvető jellemzője az alapos tudományos felkészültség, az átfogó szemléletmódról árulkodó interdiszciplináris megközelítés, és a nagyközönség számára is befogadható, látványos, ugyanakkor tényszerű tálalás. Állandó, időszaki és vándorkiállításai fontos szerepet játszottak, illetve játszanak ma is, az általános, valamint a középiskolai biológia oktatás kiegészítésében.

Irányítása alatt virágzott újra fel a szegedi Móra Ferenc Múzeum Természettudományi Osztálya. A sokszor méltatlan módon, mostohagyermekként kezelt részlegen nyugállományba vonulásáig erőfeletti munkával dolgozott. Hosszú időn keresztül általános igazgatóhelyettesként, később megbízott igazgatóként kiemelkedően irányította az intézmény munkáját.

Aktívan bekapcsolódott a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek tevékenységébe is, és hosszú ideig tagja volt a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnökségének.

Abban a szerencsében lehetett része, hogy még életében próbálták megbecsülni, áldozatos munkáját kitüntetésekkel honorálták. Életművét a szakma 2006-ban Pro Natura Emlékplakettel ismerte el, 2012-ben pedig megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Ásotthalom és környéke a legkedvesebb gyűjtőhelyei közé tartozott, mely nagyközség 2013-ban díszpolgárának választotta.

2016. december 5-én 11 órakor a szegedi Evangélikus temetőben kísérjük végső útjára. Búcsúztatása 2016. december 11-én 10 órakor lesz a szegedi evangélikus templomban. Emléke szívünkben örökké élni fog.

Csehó Gábor

SZTE JGYPK

Interaktív Természetismereti Tudástár