Szakmai beszámoló A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015 (Új folyam 2) kötetének megjelenéséről Pályázati azonosító: 3588/00295

Pályázati azonosító: 3588/00295
Szakmai beszámoló
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015 (Új folyam 2) kötetének megjelenéséről

A Móra Ferenc Múzeum 2014-ben indította újra vegyes tartalmú évkönyveinek sorozatát. 2015-ben a új folyam második kötete jelent meg, a megújult formában.
A kötetben – az előző évihez hasonlóan – a „klasszikus” múzeumi diszciplínák területéről közölt tanulmányok mellett az intézményünkben folyó műtárgyvédelmi munkákról és közönségkapcsolataink módszertani kidolgozásáról szóló dolgozatok is helyet kaptak.
A kötetben hét régészeti témájú tanulmányt közöltünk, melyek közül öt az M43-as elkerülő útvonal mentén végzett ásatások legújabb eredményeiről ad számot, kiemelve a feltárt objektumok közül azokat, amelyek leletanyaga új adalékokkal járul hozzá a terület réz-, bronz-, és szarmata kori kultúrájának megismeréséhez. (Mészáros Patrícia, Paluch Tibor, Szeverényi Vajk, Priskin Anna, Czukor Péter, Torma Andrea, Tóth Anikó, Kujáni Yvett, Marcsik Antónia tanulmánya.) Egy dolgozat egy késő szarmata füstölőkomplexum feltárásának tanulságait összegzi (Pópity Dániel), egy pedig a Szeged belvárosában 2014-ben végzett feltárás körülményeit és tanulságait foglalja össze. Utóbbi érdekessége, hogy a szegedi Fogadalmi templom építése során (1913-1930) feltárt, majd részben elbontott és visszatemetett középkori templom ismét napvilágra került falrészeinek és a környező sírok leletanyagának ismertetése mellett az épített örökség védelmének problémáira is rávilágít (Lajkó Orsolya).
A történettudomány köréből két írást tettünk közzé. Egyik a szegedi polgári lakáskultúra sajátosságait egy konkrét példán: Buday Árpád egyetemi tanár otthonáról készült hagyatéki leltár és korabeli fényképfelvételek segítségével elemzi (Fári Irén), a másik egy 1919-es kémjelentés közzététele, a forrásközlés szabályai szerint (Suba János).
A néprajzi blokkban négy tanulmány szerepel. A huszadik század második felében termelő paraszti gazdaságokban használt technikai újítások bemutatása újdonságnak számit a téma irodalmában. A korszerű gépek elérhetetlensége miatt a homokhátsági gazdálkodók a helyi ezermesterek, barkácsoló géplakatosok által „fejlesztett” „csettegőket”, keltetőgépeket, tápkockázókat, darálókat stb. alkalmazták a termelés növelésére. A konkrét műhelyek és találmányok pontosan adatolt leírása egyedülálló (Fodor Ferenc). A nagy múltú szegedi késes mesterség 21. századi történetéhez tár fel adalékokat Vukov Anikó dolgozata. A szüreti bálok 19-20. századi történetét dolgozta fel Mód László, írásának külön jelentőséget ad a hagyomány 21. századi feltámasztása. Egy lassan feledésbe merülő halottszállító eszköz, a Szent Mihály lova használatának történetéhez, valamint a halott szállítás egyéb alkalmatosságainak továbbéléséhez gyűjtött adatait összegezte Purgel Nóra, egy Csongrád megyei település, Szegvár példáján.
Külön fejezetben található a Móra Ferenc születésének 135. és halálának 80. évfordulója alkalmából Kiskunfélegyházán rendezett ünnepi konferencián elhangzott négy előadás szerkesztett változata, melyek közül egy a szabadszállási régészeti feltárás során készült dokumentumokat ismerteti (Somogyvári Ágnes), egy az író-múzeumigazgatónak a szegedi feministákkal ápolt kapcsolatáról és ennek eszmei hátteréről szól (Csizmadia Edit), míg két írás a kiskunfélegyházi Móra-kultusz irodalmi és városképi, társadalmi emlékeit veszi számba (Mészáros Márta és Kőfalviné Ónodi Márta).
Először közlünk tanulmányokat a művészettörténet illetve a természettudomány köréből. Nátyi Róbert a Patrona Hungariae esztergomi misekönyvben megjelenő alakjának ikonográfiai előzményeit és párhuzamait ismerteti. A természettudomány köréből pedig egy írás Szeged-Szőreg határának gerinces faunáját veszi számba (Kókai K. – Albert A. – Kasza F.), egy pedig a bugaci tájvédelmi körzet védett bogárfajait ismerteti (Csehó Gábor).
A megyei hatókörű városi múzeumokra háruló, központilag előírt műtárgyvédelmi feladatok ellátásának Csongrád megyei tapasztalatait összegezte Dobó Bernadett.
Móra Ferenc könyv- és folyóirat adományának tételes könyvészeti felsorolása kötetünkben vált teljessé. (A jegyzék első része a 2014-es évkönyvünkben jelent meg. – V. Sprok Ildikó munkája)
A közönségkapcsolatok köréből ezúttal a 2014-es, nagysikerű Egyiptom-kiállításunk kommunikációs stratégáját és annak hatásait elemző írás kapott helyet, Hegedűs Anita tollából.
A kötet elején megemlékeztünk egykori igazgatónk, a Széchenyi-díjas Trogmayer Ottó haláláról, valamint országosan elismert textilrestaurátorunk, T. Knotik Márta elvesztéséről. A múzeum egykori tudományos igazgatóját, a néprajzi gyűjtemény vezetőjét, Juhász Antalt 80. születésnapja alkalmából ugyancsak a kötet első lapjain köszöntöttük.
A kötet végén – hagyományt teremtésének szándékával – nem csak a kollégák 2014. évi bibliográfiáját közöltük, hanem összeállítás jelent meg a múzeum munkatársai által vezetett régészeti terepmunkákról, valamint a múzeum kiállításairól.

Az évkönyvben összesen 23 tanulmány olvasható, melyeket az adott terület legkiválóbb szakértőivel lektoráltattunk. A közzétett dolgozatok magas színvonalú ismereteket és módszertani megoldásokat közvetítenek a hasonló intézményekben működő kollégák, valamint a tudomány művelői számára. A tanulmányok mellett a személyes megemlékezések, nekrológok, valamint a szakmai tevékenységek pontos adatolása révén kötetünk híven tükrözi az intézményünk berkeiben folyó tudományos és közművelődési munkát, rávilágít szakmai kapcsolatainkra.
A kötet A4-es formátumban, 504 oldalterjedelemben, keményfedeles borítóval, gazdag illusztrációval, 100 példányban jelent meg.
A nyomdaköltség fedezéséhez nyújtott támogatásukat hálásan köszönjük!
Bárkányi Ildikó
szerkesztő