Mi is 1956-ra emlékezünk
Múzeumunk ’56-os tárgyai mögött valódi, drámai történetek állnak. Ezek közül hármat mutatunk be az alábbiakban, illetve olvasóink figyelmébe ajánlunk három, szegedi vonatkozású ’56-os írást:
https://library.hungaricana.
https://library.hungaricana.
https://
A budapesti forradalom híre Szegedre október 23-án a részben szóbeli tájékoztatás, részben a rádió révén jutott el. Ennek eredményeként délután a diákok már különböző gyűléseket szerveztek, amelyek tüntetésbe alakultak át.
Ez a szegedi tüntetés – csakúgy, mint országosan – a hajdani ’48-as forradalomra való hivatkozáshoz vezetett. Ezért Szegeden is felbukkantak a nemzetiszínű zászlók és a Kossuth-címer, valamint a tüntetés során Kossuth és Petőfi arcképét is hordozták a tüntetők. Továbbá emiatt vonultak az egyetemisták az egyetemi épülettől első lépésben a Klauzál térre, ahol a Kossuth-szobor áll.
A tüntetések odáig vezettek, hogy a diákok október 23-án este 8 óra felé a Szegedi Nemzeti Színház épülete elé vonultak. Azt követelték, hogy a színházban folyó előadást szakítsák félbe és a színészek is csatlakozzanak a forradalmi eseményekhez.
Erre nem került sor azonnal: a színészek megállapodtak a diákokkal, hogy a tüntetők visszatérnek este 10 órára, amikor az előadás befejeződik, és akkor a színészek is csatlakozni fognak hozzájuk. Ez így is történt: a 10 óra felé visszatérő tömeget a színház kivilágított erkélyén egy frissen festett Kossuth-címer fogadta. A kép eredetileg a
Szegedi Nemzeti Színház egyik helyiségében volt látható és mint később kiderült: egy Sztálin-képre festették a forradalom hevületében. Sztálin pedig a mai napig ott “figyel” a címer mögött.
Ez a tárgy jelenleg a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményének darabja.