Ásatások az M43-as nyomvonalán

Ásatások az M43-as nyomvonalán

A most induló feltárások az M43 autóút Szeged és Makó közötti szakaszát, a Makót Keletről elkerülő utat, valamint a kettő összekötésére szolgáló út nyomvonalát érintik. A kb. 45 km-es szakaszon az előzetes kutatások alapján 31 régészeti lelőhely van, azonban a kivitelezési munkák során tovább lelőhelyek előkerülése várható. 26 lelőhely feltárását a szegedi múzeum, 5 lelőhelyét pedig az ELTE Régészeti Intézete végzi. A feltárandó terület nagysága 275.658 m2, amelynek kutatását 2009. április 30-ig kell elvégezni.

Jelentés az M43-as autópálya 3. lelőhelyéről
Októberi helyzetjelentés
Felvételek a 31. sz. lelőhelyről
Szakmai zárójelentés az M43-as autópálya 2. számú lelőhelyének megelőző régészeti feltárásáról
A 10. lelőhelyen végzett megelőző feltárásról
Három hónap után: a 25. számú lelőhely
Képek az ásatásról, augusztus közepén
Fotók a 25. számú lelőhelyről
Fotók a 23. számú lelőhelyről
Fotók a 26. számú lelőhelyről
Fotók a 29. számú lelőhelyről
Fotók a 1. számú lelőhelyről

 

Ásatások az M43-as nyomvonalán

 

Jelentés az M43-as autópálya 3. lelőhelyéről

Az M43-as számú autópálya 3. számú lelőhelyének építési területén 2008. október 16. és november 28. között végeztünk megelőző feltárást. A lelőhely a Maroslele-Hódmezővásárhely közötti műút jobb oldalán, közvetlenül Maroslele északi határában helyezkedik el. Az épülő autópálya tervei szerint itt egy le-, illetve felhajtó épül majd, ezért a nyomvonal nagy területen érintette a lelőhelyet. A feltárásra kijelölt nagysága elérte a 34.000 m2-t, amely területet november végéig sikerült is feltárnunk. A területen összesen 170 objektum foltja jelentkezett viszonylag egyenletes, laza eloszlásban.
M43-as autópálya 3. lelőhelyA megkutatott területen három korszak emlékanyagát találtuk meg. Legnagyobb meglepetést a középső rézkor-késő rézkor közötti átmenetre datálható Hunyadihalmi-csoport néhány objektumának előkerülése jelentette a feltárt terület DK-i, a műúthoz közel eső részében. A néhány gödör közös jellemzője, hogy mindegyikből nagy mennyiségű leletanyag került elő, köztük a jellegzetes ún. korongos tapadású fül.
Az objektumok egy részéből nem került elő korhatározó leletanyag, de a településszerkezet, alapján ezek a régészeti objektumok is a lelőhelyet meghatározó kora bronzkori településhez tartozhattak.
A korszak települési emlékanyagának kb. 80%-t a feltárt területen szétszórtan, objektumcsoportokban elhelyezkedő gödrök alkották. Ezek többsége egykori tároló-, majd hulladékgödör volt. Általános jellemzőjük, hogy bár változó méretekben jelennek meg, de összességében kis mennyiségű leletanyag látott belőlük napvilágot. A leletanyag a Nagyrév-kultúra korai időszakába sorolja a lelőhelyet, de a kerámiatöredékeken a Makó-kultúra késői időszakának jellegzetességei is megfigyelhetőek. A korszakba sorolható jelenségek közé még néhány cölöplyuk, illetve kisebb árok-, árokszakasz tartozott.

A bronzkor utáni időszakokból csak egy Ny-K-i tájolású csontváz képviseltette magát. Sírgödre téglalap alakú, sarkai lekerekítettek. A csontváz mellett mellékletet nem találtunk. Így időrendi besorolása kérdéses, de valószínűleg népvándorláskori lehetett.

 

Októberi helyzetjelentés

Közel három hónapja végzi a múzeum a feltárásokat az M43 gyorsforgalmi autóút és a hozzá kapcsolódó, Makót elkerülő út nyomvonalán. Az ásatások gördülékeny lebonyolításában a Kulturális örökségvédelmi Szakszolgálat közreműködik, s biztosítja a gépi és kézi munkaerőt. A Múzeum részéről párhuzamosan hét csapat végez ásatást. Jelenleg Algyő közelében, Maroslele, Óföldeák és Makó térségében is dolgozunk. Az elmúlt időszakban 10 lelőhelyen, kb. 107.000 m2-nyi területet kutattunk meg, s a Múzeum által elvállalt 26 lelőhelyből mindössze egynél nem kezdődött el a feltárási munka. Az ásatások során településmaradványok és temetők is szép számmal kerültek napvilágra.

Míg a nyári hónapokban a nagy meleg, mostanában viszont a magas talajvíz okoz nehézségeket a munkában. Az ásatások befejezését 2009. április 30-ig vállaltuk, az építést megelőző feltárások az előzetes tervek szerint haladnak

Felvételek a 31. sz. lelőhelyről

A 31. lelőhelyen egy 3-4 századi szarmata, továbbá egy a 8-9 századra datálható késő avar kori telep részletét kutatjuk. A telepen mindkét korszakból árkok, tárolóvermek és házak kerültek elő. A szarmata telep egyik legjelentősebb lelete két edény, amelyek egy kút alján feküdtek egymás mellett.

Pópity Dániel ásatásvezető régész

A képen egy 3-4 századi szarmata gödör látható, amelyben agárszerű kutyák vázcsontjait leltük. Számuk összesen 5 darab volt. - 31. számú lelőhely
A képen egy 3-4 századi szarmata gödör látható, amelyben agárszerű kutyák vázcsontjait leltük. Számuk összesen 5 darab volt.

A képen egy ismeretlen korú temetkezés látható. A leletösszefüggések alapján egy szarmata gyermek vázcsontjairól lehet szó. Érdekesség, hogy egy cölöplyukban feküdt a váz - 31. számú lelőhely
A képen egy ismeretlen korú temetkezés látható. A leletösszefüggések alapján egy szarmata gyermek vázcsontjairól lehet szó. Érdekesség, hogy egy cölöplyukban feküdt a váz

Egy szarmata kútból előkerült edények, közvetlenül a kiemelésük után. Koruk a 3-4 század Kr- u. - 31. számú lelőhely
Egy szarmata kútból előkerült edények, közvetlenül a kiemelésük után. Koruk a 3-4 század Kr- u.

A lelőhely szélén húzódó gödörsor objektumai láthatóak. Koruk feltehetőleg szarmata, bár lelet nem került elő belőlük. Helyzetük alapján a telep határát jelölték. - 31. számú lelőhely
A lelőhely szélén húzódó gödörsor objektumai láthatóak. Koruk feltehetőleg szarmata, bár lelet nem került elő belőlük. Helyzetük alapján a telep határát jelölték.

 

Szakmai zárójelentés az M43-as autópálya 2. számú lelőhelyének megelőző régészeti feltárásáról

Az M43-as autópálya 2-es számú lelőhelyén (Maroslele-Panaháton) 2008. augusztus 15. és október 15. között végeztünk megelőző régészeti feltárást.
A lelőhely Maroslelétől ÉNy-ra kb. 3 kilométerre, a Tisza-Maros torkolatától 10 kilométerre ÉK-re, a Szárazér és a Porgány-ér összefolyásánál húzódó dűnevonulaton helyezkedik el.
A löszhát átlagosan 1,5 méterre emelkedik ki a környező ártérből, melynek tengerszint feletti magassága 79 méter körüli. Legmagasabb pontján végzett ásatást Trogmayer Ottó 1963-ban.
Ettől az autópálya nyomvonala mintegy 100 méterre délre, a magasabb terepfelszíneket kikerülve, a “mélyebben” fekvő területeken halad át.
A lelőhely vízrajzát, terepfelszínét É-D-i irányban haladó, egykori vízfolyások medrei szabják meg. Az eredetileg  feltárásra kijelölt 34.000 m2-n hat ilyen É-D-i irányú dombhát, vízfolyás figyelhető meg. Meglepetésre régészeti jelenségek nem csak a magasabban fekvő hátakon, dombokon jelentkeztek, hanem a mélyebb, vízjárta részeken is, ami egyértelműen mutatja, hogy bizonyos időszakokban szárazabb időszak uralkodott a térségben.
A feltárásra kijelölt területen gépi munkaerővel távolítottuk el a humuszt, illetve a szántatlan gyepréteget. Változó humuszvastagságot figyeltünk meg az altalajig: egyes helyeken (a dombhátakon) 10-20 cm-t is alig érte el a talajvastagság, míg máshol a 2 métert is meghaladta (ott ahol jelentős öntésréteg húzódott). A humusz eltávolítása után kézi erővel folytattuk a betonkeménységű talajban a bontást. A helyzetet rendkívül nehezítette, hogy a talaj lemezesen-rétegesen, mintegy darabokban tört.
A terület közepesen fedett. Többszöri megtelepedés igen, de sűrű településhálózat nem jellemző. Összesen 231 régészeti jelenséget tártunk fel, amelyek 161 objektumot alkottak. A döntő részt alkotó középső neolitikum mellett néhány kora rézkori, népvándorlás kori és késő középkori-kora újkori telepjelenségeket is találtunk.
Bár sok objektumból nem került elő korhatározó leletanyag, de a településszerkezet, illetve a szuperpozicíók alapján ezek a régészeti objektumok is a középső neolit településhez tartozhattak.
A korszak települési emlékanyagát a nagyjából a feltárásra kijelölt terület közepén, É-D-i irányban futó nagyméretű ároktól Ny-ra elhelyezkedő objektumok alkották. Egy minden bizonnyal rövid életű, egyszeri megtelepedés nyomait sikerült megtalálnunk. Az ehhez az időszakhoz tartozó objektumok száma kb. 100. Érdekes módon a neolit lelőhely nem a domboldalakon, hanem a kicsit mélyebben fekvő, alacsonyabb területeken húzódik. A kora neolit népesség egyszeri megtelepedésére utal, hogy nincsenek a neolit gödrök között szuperpozíciók, illetve a leletanyag is viszonylag rövid időszakot ölel fel. Az autópálya nyomvonala az egykori település szélét érintette. A két “szélső” neolit objektum közötti távolság eléri a 200 métert. Így mintegy 12ezer m2-t sikerült a településből feltárnunk. Az ásatáson a korszak változatos objektumtípusait sikerült megfigyelnünk. Ezek a következőek:

Kutak
Valószínűleg a település nyugati szélét jelezhette az az 5 db kút, amely a terület legmélyebb részén helyezkedett el. A. A kutak mind azonos séma szerint készültek. Felső részük tölcséresen szűkül, majd falaik függőlegesek, a talajvízszint előtt pedig hirtelen kiöblösödik. Mélységük, amely egyben a jelenlegi talajvízszint is, az altalaj szintjétől mérve átlagosan 4-5 méter, a mai terepfelszíntől számítva pedig 5-6 méter. Az objektumok egymástól átlagosan 15-20 méterre helyezkedtek el egy adott területen belül, és valószínűleg egy házhoz tartozhattak. Ettől eltér a 231. SNR számú kút, amely a település közepén helyezkedett el.

Munkagödrök
A lelőhely DNy-i szélén, a kutaktól délre kb. 20-30 méterre 2 db, nagyméretű, viszonylag amorf gödröt sikerült kibontanunk. Funkciójukra semmi nem utalt, ezért szerepüket illetően csak találgatni tudunk.
Nagy mennyiségű kerámia és állatcsont került elő belőlük. Feltűnő volt, hogy mindkettő jelentős számban tartalmazott pattintott kőpengét és a feldolgozásuk során keletkező hulladékot is. Az esetleges műhely szerepre utalhat az egyik objektumban lévő kemence is,
amelynek déli szája előtt egy nagyméretű hamusgödör helyezkedett el.

Felszíni “ház”
A betonkemény, lemezesen, apróra törő talaj rendkívül rossz feltételeket szabott a gépi humuszolás során előkerülő objektumoknak. Kiemelten igaz ez a cölöplyukakra. A terület Ny-i felében egy cölöpszerkezetű épület nyomait sikerült megfigyelnünk. Csak a hosszanti oldalainak az 5-5 cölöplyukát sikerült megtalálni. Ez alapján az épület tájolása ÉNy-DK-i, az uralkodó széliránynak megfelelően. Az alapterület 8×5 m-es, azaz közel 40 m2-es épülettel számolhatunk. Némely cölöplyuk betöltéséből neolit kerámia került elő. A problémát az okozza, hogy az épület belső részéből nem került elő semmi. Mivel a cölöpök csak néhány centiméterre mélyedtek az altalajba, ezért valószínűsíthető, hogy a gépi humuszolás során semmisülhetett meg az épület többi része, amit elősegített az, hogy itt a humuszvastagság a 2 méter is meghaladta.

Gödrök
A település részét képezték azok a különböző formájú, funkciójú és méretű gödrök is, amelyek viszonylag elszórtan jelentkeztek. Az egyszerű tárológödröktől, a nagyméretű, elsődlegesen valószínűleg agyagkinyerő, majd másodlagosan szemetesgödörnek használt objektumokig terjed a sor. Egységes jellemzőjük, hogy funkciótól függetlenül, pár kivételtől eltekintve, óriási mennyiségű leletanyag került elő.

Árok
A településszerkezet minden bizonnyal legmeglepőbb vonása a neolit települést K-ről határoló árok. Az objektum az egyik domb gerincén húzódik É-D-i irányban, A mai terepfelszíntől számolva a mélysége meghaladja a 2 métert, a nyesett felszíntől mérve pedig a 150-160 cm-t. V-átmetszetű, oldalai enyhén íveltek, alja lekerekített. Betöltéséből, amelyen látszik, hogy feltöltődött és nem feltöltötték, csak neolit leletanyag került elő.
Jelenléte érdekes kérdéseket vet fel a neolit erődítésekkel kapcsolatban. A legkorábbi települést övező árkok eddig a középső neolitikum második feléből voltak ismertek. Trogmayer Ottó 1957-ben Tápé-Lebőn egy sáncárok részletét tárta fel. Ez alapján a Tisza-vidéken a települést övező árkok a Szakálháti-kultúra idejében jelennek meg.
A leletanyag jelenlegi állapotának áttekintése alapján azonban úgy tűnik, hogy a maroslelei település életének vége valamikor az AVK 2, vagy klasszikus fázisában történhetett, ami már a Szakálháti-időszak kezdetét is jelentette. Érdekes kérdés, hogy az innen légvonalban kb. 4 km-re lévő Tápé-Lebő halom legalsó rétege időrendileg kapcsolódik-e a maroslelei településhez vagy annak végső időszakához.

Az előkerült objektumokról a dokumentációs eljárásoknak megfelelő rajzos és fotós dokumentációt készítettünk. A szelvényről a geodéták és a technikusok összesítő térképet készítettek.

Újkokori cölöpszerkezetes építmény - 2. számú lelőhely
Újkokori cölöpszerkezetes építmény

Kora rézkori sír - 2. számú lelőhely
Kora rézkori sír

Mécses - bontás közben - 2. számú lelőhely
Mécses – bontás közben

Neolit gödör őstülökszarvval - 2. számú lelőhely
Neolit gödör őstülökszarvval

Neolit kút - 2. számú lelőhely
Neolit kút

Őstülök szarv egy neolit gödör alján - 2. számú lelőhely
Őstülök szarv egy neolit gödör alján

Állatalakos oltár töredéke - 2. számú lelőhely
Állatalakos oltár töredéke

Hegedű alakú idol - 2. számú lelőhely
Hegedű alakú idol

Települést kerítő árok az újkokorból - 2. számú lelőhely
Települést kerítő árok az újkokorból

 

 

A 10. lelőhelyen végzett megelőző feltárásról

A M43 autópálya Óföldeák 10. lelőhelyén 2008. szeptember 2-tól megelőző feltárást végzünk. A gyenge kiemelkedésekkel tagolt lelőhelyet kettészeli egy K-Ny-i irányú földút, illetve az azzal párhuzamosan futó két vízelvezető csatorna. A csatornától keletre eddig 173 objektum foltja rajzolódott ki.
A késő szarmata településhez tartozó, keskeny vízelvezető- és kerítőárkok, a kerek, méhkas- vagy ívelten szűkülő falú tároló-, majd hulladékgödrök a feltárási terület nyugati részén sűrűsödnek. Az egyetlen félig földbemélyített, téglalap alakú, 9 m2 alapterületű ház közepén egy kerek és egy téglalap alakú cölöphelyet, illetve a DNy-i sarkából kinyúló bejárót bontottunk ki. A szabadtéri kemence és a nagyméretű bányagödrök a település szélén, a felszín fölé épített épületek cölöphelyei szétszórtan, az egész felületen megtalálhatók.
A késő szarmata település objektumai között három ÉNy-DK-i tájolású sírt is találtunk. Mindhárom, közel 1 méter mély sírba férfiakat temettek el igen szegényes mellékletekkel (edény, övcsat).
A feltárási terület keleti szélén, a település utolsó objektumától kb. 15-16 méterre 20 sírból álló (DK-ÉNy-i tájolású) temetőrészlet került felszínre. Négy sírt kerített kerek alakú, DK-i oldalán nyitott körárok. A körárkos sírok mindegyike, a “jelöletlen” sírok közül pedig a fele volt rablott. A rablás ellenére több esetben is meg tudtunk figyelni koporsóra, illetve  halotti lepelre utaló nyomokat. A viseleti tárgyak közül gyakoriak a női sírokban a nyak- és karéket alkotó gyöngyök (üveg-, karneol- vagy korall gyöngyök), egy esetben bronz fülbevalót, torquest és fibulát is találtunk. Két sírban az alsó lábszárakon gyöngyös hímzés figyelhető meg. A használati tárgyak között a vaskést és orsógombot említhetjük meg. A sírok kisebb részében volt edény (bokák mellett), illetve 3 sírban találtunk üvegedény töredékeket.

Gulyás Gyöngyi ásatásvezető régész

2-3. századi szarmata temetőrészlet - 10. számú lelőhely
2-3. századi szarmata temetőrészlet

Szarmata szabadtéri kemence - 10. számú lelőhely
Szarmata szabadtéri kemence

Szarmata női sír részlete - 10. számú lelőhely
Szarmata női sír részlete

Szarmeta ékszerek - 10. számú lelőhely
Szarmata ékszerek

Szarmata gyermeksír - 10. számú lelőhely
Szarmata gyermeksír

Késő szarmata sír - 10. számú lelőhely
Késő szarmata sír

 

Három hónap után: a 25. számú lelőhely

A Makótól Északkeletre elhelyezkedő 25. sz. lelőhelyen 2008. július 21-től folyik az ásatás. Bronzkori, vaskori és Árpád-kori gödrök, házak és árkok mellett az elmúlt időszakban egy honfoglalás kori temető 6 sírja és egy Kr. u. 2-3. századi szarmata temető részlete is feltárásra került. A szarmata sírokban deszkakoporsóba eltemetett csontvázak nyugodtak, a halottak lábaihoz egy-egy kisebb edénybe útravalót helyeztek. A női sírokban színes gyöngyök, bronz ékszerek és ruhadíszek voltak. A honfoglaló sírok két, észak-dél irányú sírsorba helyezkedtek el. A halottak mellett vaskés, nyílcsúcs, egyszerű bronz karikaékszerek és füles gombok voltak. A szegényes leletanyag alapján valószínűleg egy köznép temető szélső sírsorait tártuk fel.

A talajvíz vaskori település maradványait borítja
A talajvíz vaskori település maradványait borítja

Árpád-kori kemence amelynek alját edénytöredékekkel rakták ki
Árpád-kori kemence amelynek alját edénytöredékekkel rakták ki

3-4. századi szarmata sír
3-4. századi szarmata sír

340. számú szarmata objektum részlete
340. számú szarmata objektum részlete

25. lelőhely - 10. századi sír
10. századi sír

Szarmata női sír részlete
Szarmata női sír részlete

 

 

Képek az ásatásról, augusztus közepén

Fotók a 25. számú lelőhelyről

Kora bronzkori szkíta és árpád-kori település részlete Makó határában
Kora bronzkori szkíta és Árpád-kori település részlete Makó határában – 25. sz. lelőhely

Félig földbe mélyített szkíta lakóház
Félig földbe mélyített szkíta lakóház – 25. sz. lelőhely

A Makót elkerülő út nyomvonalán folyó ásatások
A Makót elkerülő út nyomvonalán folyó ásatások – 25. sz. lelőhely

 

Az M43-as autópálya nyomvonalán folyó munkát érzékeltető fotók a térképen 25. számmal jelölt lelőhelynél készültek. Ez a pont Makó északkeleti szélénél található, egy egykori folyómeder magaspartján. A tervezett út nyomvonala mintegy 13.200 m2-nyi területen érinti a lelőhelyet. Az emberi megtelepedésre alkalmas területen a kora bronzkori Makó kultúra, késő bronzkori, vaskori szkíta és Árpád-kori település házai, gödrei és árkai kerültek elő.

 

Fotók a 23. számú lelőhelyről

Árpád-kori ház - 23. sz. lelőhely
Árpád-kori ház – 23. sz. lelőhely

Kemence kitapasztott sütőfelülete - 23. sz. lelőhely
Kemence kitapasztott sütőfelülete – 23. sz. lelőhely

Árpád-kori kemence és a család kutyája - 23. sz. lelőhely
Árpád-kori kemence és a család kutyája – 23. sz. lelőhely

Árpád-kori kemence - 23. sz. lelőhely
Árpád-kori kemence – 23. sz. lelőhely

Szkíta ház - 23. sz. lelőhely
Szkíta ház – 23. sz. lelőhely

 

 

Fotók a 26. számú lelőhelyről

Kelta ház
Kelta ház – 26. számú lelőhely

Kelta kézzel formált fazék
Kelta kézzel formált fazék – 26. számú lelőhely

 

Fotók a 29. számú lelőhelyről

Légifelvétel a 29. számú lelőhelyről
Légifelvétel a 29. számú lelőhelyről

Szarmata edények - 29. számú lelőhely
Szarmata edények – 29. számú lelőhely

 

Fotók a 1. számú lelőhelyről

Árpád-kori karám - 1. sz. lelőhely
Árpád-kori karám – 1. sz. lelőhely