A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve
Néprajzi tanulmányok – Studia Etnographica 7.
 |
 |
 |
 |
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve
Történeti tanulmányok – Studia Historica 13.
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve
Történeti tanulmányok
Studia Historica 12.
Szerkeszti Zombori István
A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap és a Múzeumi Tudományért Alapítvány
Kiadja a Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2009.
Természettudományi tanulmányok
Technikai szerkesztés, nyomdai előkészítés:
Varga András
Borító:
Ölveczky Gábor
A kötet megjelenését támogatták:
Kiskunsági Nemzeti Park
Nemzeti Kulturális Alap
Móra Ferenc Múzeum
fenttartója Csongád Megye Önkormányzata
Összegzés
A könyv több mint egy évtized rendszeres kutatásait teszi közzé. A terepmunkák 1993-ban indultak, intenzív szakaszuk 1998 végéig tartott. Azóta kiegészítő jellegű vizsgálatok folynak, különös tekintettel a bogárfaunára.
Megyénk délnyugati és Bács-Kiskun megye délkeleti peremének védelemre javasolt élőhelyei (élőhely-komplexei) két alaptípusba sorolhatók, vagy láncolat élőhelyek (melyek összességükben alkotnak egy elkülöníthető biotóp-típust), vagy egyedi természeti értékek.
Jelen munkában a láncolat biotópokat csak megemlítjük, kizárólag azokat az egyedi természeti értékeket tárgyaljuk részletesebben, melyek megóvását feltétlenül szükségesnek tartjuk. Ilyenek:
Ásotthalom közigazgatási területén
- Süveg-Magyari erdő
- Átokházi tőzegbánya
- Rívó (erdő és semlyékes)
- Bilisics (fűzláp és tómaradvány)
Kelebia közigazgatási területén
- Kelebiai-halastó (és a csatlakozó Kelebiai-legelő)
- Bácsboristai-rét (Ásotthalom és Kelebia határán)
Mórahalom közigazgatási területén
- Tanaszi-semlyék
- Madarász-tó
- Nagyszéksós-tó
Öttömös közigazgatási területén
- Baromjárás
A teljesség kedvéért vázlatosan áttekintjük a következő területeket is:
Ásotthalom közigazgatási területén
- Kiss Ferenc Emlékerdő
- Ásotthalmi Láprét TT
- Bogárzó
Mórahalom közigazgatási területén
Csipak-semlyék
Az általunk védelemre javasolt területek jellemzésénél az adatokat egységes szempontok szerint dolgoztuk fel. Ez nem uniformizálást jelent, mindössze az áttekinthetőséget szerettük volna megkönnyíteni.
A Kőrös-ér természeti értékeinek a fennmaradása akkor válik értelmezhetővé, ha megismerjük a tájegység vegetációtörténetét. Ebbe valamilyen szinten beletartoznak a vízelvezetések, az erdőtelepítések és a mezőgazdasági hasznosítás különféle formái. A terület főbb természetes és természetközeli élőhely-típusainak számbavétele után, igyekeztünk felvázolni a térség ökológus szemléletű tájhasznosítását. Mivel az érdekek szabta mozgástér rendkívül szűk, reméljük, jobbító szándékú felvetéseinkkel nem tévedtünk át az utópia mezsgyéjére.
A természeti érték fogalmát meglehetősen tágan értelmeztük. A telepített erdők természeti értékeiről éppúgy szót ejtünk, mint a természetes, vagy természetközeli állapotban fennmaradt élőhelyekről. Külön fejezet foglalkozik a vidék flórájával és faunájával. Főbb gondolatköreik:
A terület flórájáról:
A Körös-ér tágabb környezetében található „Csodarétekről”
A terület fokozottan védett és védett növényeiről részletesebben
A terület faunájáról:
- Néhány állatföldrajzi trend a nagyfutrinkák (Carabus) genus formaköreinek
és alfajainak elterjedése alapján - A terület gyepeihez és fás társulásaihoz kötődő cincérek (Coleoptera,
Cerambycidae) - Faunisztikai ritkaságnak számító, vagy fokozottan veszélyeztetett
bogarak (Coleoptera) - Halak (Pisces)
- Kétéltűek (Amphibia)
- Hüllők (Reptilia)
- Madarak (Aves)
- Emlősök (Mammalia)
A melléklet néhány, alaposabb kifejtést igénylő, kapcsolódó résztémát tartalmaz, így a területleírásokat, a védett növények és állatok összegzését, valamint a környék madarainak faunajegyzékét.
Fodor Ferenc:
A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században
Fodor Ferenc, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutató-muzeológus munkatársa, könyvében egy Csongrád- és Bács-Kiskun megyék területén fekvő, 31 települést magába foglaló régió gazdálkodási viszonyait mutas feldolgozása mellett a szerző forrásként használja a statisztikák és összeírások adattja be. A vizsgált területre és a témára vonatkozó, főként néprajzi és történeti szakirodalom bőséges és alapoait, a helyi sajtót, valamint a levéltári, múzeumi adattári dokumentumokat és a családi gyűjtemények irat- és képanyagát. A leírás és elemzés gerincét Fodor Ferenc saját, több mint két évtizede folytatott terepmunkájának eredményei adják, s ezeket támasztja alá a kötetben látható gazdag fotóanyag, a szerző saját felvételeiből válogatva – írja a Móra Ferenc Múzeum kiadásában megjelent kötet előszavában dr. Simon András néprajzkutató. A bevezető sorok ezáltal lényegileg világítanak rá a könyv tartalmára. Hozzáteendő még, hogy a megjelentetett anyag Fodor Ferenc 2006. decemberében, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Európai etnológia doktori programjának keretében megvédett PhD disszertációjának könyvvé formált változata.
Megjelent az NKA és az OTKA támogatásával
Szeged 2008. Juhász Nyomda Kft., 214 p.
Lektorálta: Szilágyi Miklós
Móra Ferenc Múzeum Évkönyve
Történeti tanulmányok 10.
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve-i sorában, önálló kötetben, megjelent a Történeti Tanulmányok – Studia Historica – 10. könyve. A 2007. év (végére) datált kiadvány gazdag tartalmat kínál az érdeklődőknek, elsősorban a szakmai közönségnek, a tudományterület hazai és külhoni művelőinek. Ez utóbbi törekvést az angol nyelvű kivonatos tartalom ismertető szolgálja. A küllemében is igényes kiadvány tizennégy tanulmányt foglalt keretbe, valamint a Móra Ferenc Múzeum rádiógyűjteménye, továbbá 56’os gyűjteménye kapott súlypontpontos és érzékletes bemutatást a könyvben. Mindkét gyűjteményből fotómellékletek illusztrálják az anyagot: a rádiókészülékek fényképei, illetve az ’56-os korabeli felvételek. Szerepel a Történeti Osztály kiadói tevékenysége révén megjelent múzeumi kiadványok listája és a Történeti Osztály munkatársainak 2002-2007. szeptember 30. között megjelent publikációit is felsorolja a könyv. Hasznos összefoglaló a Fekete házban rendezett állandó és időszaki kiállítások jegyzéke, benne az 1978-ban létrejött Történeti Osztály kiállításainak felsorolása, a múzeumi keretben és külső helyszíneken a kezdetektől napjainkig.
A kötetben szereplő tanulmányok: Bogoly József Ágoston : Omnis lectio est selectio. Eötvös József Charles de Montalembert-hez írt leveleinek histográfiája (I.rész); Nagygyörgy Zoltán: Kárász Benjámin – a hazafi; Orbán Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron; Forgó Géza: A makói Jókai Mór-bizottság működése; Marosvári Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között ; Sipos József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja; Miklós Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország; Marjanucz László: A polgárság társadalmi csoportjai Makón a két világháború között; Balázs György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban; Lengyel András: A Szegedi Népszava” gleichschaltolása” (1948) ; Vincze Gábor: Egy hódmezővásárhelyi református lelkipásztor, aki „nem tudott olyan engedelmességet tanúsítani, mint kellett”. Vásárhelyi Lajos esete 1946-1958.; Füreder Balázs: Szegedi ételnevek a magyar gasztronómiában. Fogások, melyek tovább öregbítették a város hírnevét; Ujszászi Róbert: V. László ismeretlen verdejegyű denára; T. Knotik Márta: Vasárú cégér. Múzeum és gyűjtemények fejezet: Fári Irén – Pál László: A szegedi Móra Ferenc Múzeum rádiógyűjteménye. A szegedi rádiózás múltja és jelene; Zombori István: A Móra Ferenc Múzeum ’56-os gyűjteménye.
