Ünnepi kalendárium – Augusztus 5. – Havas Boldogasszony
Havi vagy Havas Boldogasszony. A legenda szerint Rómában ”egy gyermektelen, dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült.” Ez lett a S. Maria Maggiore katedrális. Fölszentelési ünnepe (augusztus 5.) az egész egyházban elterjedt. Főoltárképe kegyképpé lett. A hagyomány szerint Nagy Szent Gergely pápa idején a kép körbehordozására megszűnt a Rómában dühöngő pestisjárvány, ezért Havas Boldogasszony biztos menedékké vált pestis idején. Tiszteletére templomokat, kápolnákat építettek. Ilyen a szeged-alsóvárosi ferences templom, mely mindmáig híres búcsújáró hely.
A Maria Maggiore oltárképéről illetve annak másolatairól később több újabb másolat készült. Ezek egyike ma a makói Szent István király templomban látható, mely a hagyomány szerint Szegedről került Makóra 1552-ben, amikor a török Szegedet elfoglalta. Ez azonban csak jámbor hagyomány, hisz a makói kép a 18. században készült.
Havas Boldogasszonyhoz később is számos csoda kapcsolódott. Közülük a legnevesebb Savoyai Jenő herceg csatája. A herceg 1716. augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén aratott győzelmet Péterváradnál a török fölött. Midőn már úgy tűnt, hogy a törököké a győzelem, a herceg a magával hozott Havas Boldogasszony kép előtt imádkozott mennyei segítségért. Imájára sűrű hóesés takarta el a keresztény sereget a törökök elől, s a csata végül a keresztények győzelmével végződött.
Bálint Sándor szerint Havi Boldogasszony, mint a szeged-alsóvárosi templom búcsúnapja a szegedi táj népének legnagyobb ünnepe.
Havas Boldogasszony Rézmetszet
Fölül, felhők között díszes rokokó keretben Szűz Mária, az Istenanya tűnik elő. Feje fölött fényt sugárzó glória látható, fejét és vállát köpeny fedi. Köpenyén a megváltás jele, egy kereszt jelenik meg. Jobbjával gyermekét öleli. A gyermek Jézus jobb kezét anyja felé nyújtja, baljával egy könyvet, a Szentírást szorítja magához. A keret fölött sugárkoszorúban Mária-monogram látható. A kép alatt Nagy Szent Gergely pápa hármas kereszttel főpapi ruhába körmenetben vonul Havas Boldogasszonynak az Esquilinus-dombon lévő bazilikájához, hogy Mária közbenjárását kérje a Rómában pusztító pestis megszűnéséhez. A szentkép elő- és hátoldalán Máriához forduló ima, és a Breviarium Romanorumból az ünnepre vonatkozó szöveg olvasható.
A szeged-alsóvárosi ferences kolostor és Havi Boldogasszony templom a búcsújáróhely kegyképével
Az ábrázolás a Havi Boldogasszony tiszteletére szentelt szeged-alsóvárosi ferences templom kegyképét mutatja. Mária mint Napbaöltözött Asszony lebeg a kolostor fölött. Királynői méltóságát öltözéke, a fején lévő korona, és a jobbjában tartott jogar mutatja. Lába alatt a Jelenések könyvéből ismert holdsarló látható, baljával Istenanyaként a gyermek Jézust öleli. Mária és Jézus fejét glória veszi körül, alakjukat mandorla alakú dicsfény övezi. Az ábrázolás egy keretben jelenik meg, mely mögül ismét dicsfény tűnik elő. A keretet díszes glória koronázza. A kegykép alatt a kolostor és a templom helyezkedik el. Az épületegyüttest deszka- vagy téglakerítés veszi körül. Tőle kerítéssel elválasztva kert – veteményes ágyások , kút-, valamint gazdasági épület látható. A templom kapuja előtt egy Mária-oszlop áll. A templomudvar bejáratainál, a kerítésen kívül keresztek láthatók. Az úton keresztes zászlók vezetésével zarándokcsoportok tartanak a templom felé Havas Boldogasszony ünnepén. Az ábrázolás fölirata a kegyképre utal: „A ferences atyák legrégebbi, Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt egyházában lévő Szegedi Segítő.”
Havas Boldogasszon festmény, ismeretlen festő, 1700 körül
A római Sankta Maria Maggiore kegyképének egyik legsikerültebb magyarországi másolata. Mária a természetet idéző felhős háttér előtt jelenik meg. Fejét és vállát köpeny fedi. Ennek kék színe, aranyszegélye a Mennyországra utal. A Szűz Anya jobb vállán látható hatágú, aranyszínű csillag a napkeleti bölcseket Krisztushoz vezető csillagát idézi, de utal arra is, hogy Mária az iránymutató „stella maris”, „tengernek csillaga.” Ruhájának vörös színe a szenvedést, a megváltást, győzelmet, a Szentlelket egyaránt jelképezi. Homlokán a megváltás legáltalánosabb szimbólumát, egy keresztet látunk. Mária bal karjával a mosolygó gyermek Jézust fogja, aki jobbjával éppen megáldja a képre tekintőt. A gyermek jobb kezében egy könyvet, az élet igéjét tartalmazó Szentírást fogja. A kis Jézus ruhájának díszei a mennyország virágait idézik. Anya és gyermeke feje körül a mennyei dicsőségüket mutató, aranyszínű glória tűnik elő.
