” A szecesszió vidéke, a vidék szecessziója”
”A szecesszió vidéke, a vidék szecessziója”
Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma
Történeti Osztály
1. Mikszáth Kálmán szalon szekrénye.
Tervezte: Horti Pál (1865. Budapest - 1907.május 25. Bombay) Készítette: Radócz János Méretei: Magassága: 189 cm Mélysége: 40 cm Szélessége: 112 cm Keletkezés ideje: XIX. sz.- XX. sz. fordulója. Legvalószínűbb, hogy 1900. Ugyanis 1900-ban az Iparművészeti Társulat Műcsarnokban tartott karácsonyi kiállításán szerepelt.(Magyar Iparművészet IV. évf. 1901. jan.-márc. 1-2. sz.) Fa, fényezett, rézbetétes, metszett üvegezésű, ajtóval, tükörrel, 5 fiókkal. Réz lábvédőkkel. Mikszáth halálakor özvegye Szeged városának ajándékozta, 1913. Leltári szám: MFM Ip. 75. 12.1. (Eredeti régi leltári száma: Régészeti ltsz.: 1913.82/a.)
2.1. Síremlékkereszt és kerítés
Tervezte és kivitelezte: Fekete Pál (1873. Szeged - 1908. Szeged) Szeged, Felső - tiszaparti lakatos Méretei: Magasság 177 cm Mélység 48 cm Szélesség 96 cm Szegeden a Gyevi temetőben, Fekete Pál szüleinek a sírján volt elhelyezve. - Szeged legszecessziósabb műve: egy tudatos stílusfejlesztő mester alkotása, amelyben már a stílus minden törekvése, erénye és hibája hatványozottan érvényesül. Teljesen anyagszerűtlen és naturális de érezni a munkán alkotójának rendkívüli mesterségbeli tudását, rutinját és az emberi képesség csúcsokat jelző határait. A szülői szeretet apoteózisa vasba gyúrva. - (Tápai Antal, In.: Szeged vasművessége , Szeged, 1980.34.o.) Ő készítette többek között még az Európa-hírű Szegedi zsinagóga díszítő vaselemeit. Fekete Pál lakatos és kovácsmester díszes, rózsás, virágos, levéldíszes, indás kovácsolt vas sírkeresztje. A keresztben kőtábla, a kereszt kitámasztható. Leltári száma: MFM Tört. Tárgyi : 83.28.1.
2.2. Síremlékkereszt és kerítés
Tervezte és kivitelezte: Fekete Pál (1873. Szeged - 1908. Szeged) Szeged, Felső - tiszaparti lakatos Méretei: Magasság 177 cm Mélység 48 cm Szélesség 96 cm Szegeden a Gyevi temetőben , Fekete Pál szüleinek a sírján volt elhelyezve. - Szeged legszecessziósabb műve: egy tudatos stílusfejlesztő mester alkotása, amelyben már a stílus minden törekvése, erénye és hibája hatványozottan érvényesül. Teljesen anyagszerűtlen és naturális de érezni a munkán alkotójának rendkívüli mesterségbeli tudását, rutinját és az emberi képesség csúcsokat jelző határait. A szülői szeretet apoteózisa vasba gyúrva. - (Tápai Antal, In.: Szeged vasművessége , Szeged, 1980.34.o.) Ő készítette többek között még az Európa-hírű Szegedi zsinagóga díszítő vaselemeit. Fekete Pál lakatos és kovácsmester díszes, rózsás, virágos, levéldíszes, indás kovácsolt vas sírkeresztje. A keresztben kőtábla, a kereszt kitámasztható. Leltári száma: MFM Tört. Tárgyi : 83.28.1.
3. Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920): Péter és Pál
Festő és iparművész. A magyar szecesszió egyik jellegzetes képviselője. 1901-ben Gödöllőn telepedett le, ahol Nagy Sándorral együtt művésztelepet alapított. Fő törekvésük volt, hogy a gazdag magyar formakincset a művészet különböző ágaiban felhasználják. Iparművészettel is foglalkozott. Bútorai az 1902-i torinói és 1906-i milánói nemzetközi kiállítás magyar pavilonjában szerepeltek. 1904-ben szövőiskolát nyitott Gödöllőn állami támogatással.Gobelineket és mozaikokat is tervezett.(gobelinjei: A jó kormányos, Argyrus és Tündér Ilona, Kassandra;) Az Arany János : Péter és Pál - jára emlékeztető jelenet szecessziós keretben. Keretezett. Anyaga vászon. Technika :Olaj. Méret: 150x130 cm. Leltári szám: 55. 564.1.
4. Auer Lajos : A Szeged Felső-tanyai Ifjúsági Egyesület 1908 - 1913
1886.augusztus 8. Szeged - 19.. Szeged) Fénykép tabló. Színezett paszpartu, keretezett. A keret véséssel díszített. Méret: 132x116 cm Auer Lajos a neves órásmester, Auer József fia. Gévay Béla, széles körben ismert helyi fényképésznél tanult 1900-1902 augusztusáig. Majd 1909 júniusától 1910 januárjáig Bécsben negatívhívást és műtermi fényképezést Carl Pietznernél tökéletesítette. Az új technikai eljárások iránt fogékony, kísérletező típusú, jó szemű, városában népszerű fényképész volt.
5. Lakatoscégér 1902. Fejős Ferenc
6. Mayer Ferdinánd és családja
Mayer Ferdinándot és családját Rákosy Nándor 1865-ben készült festménye örökítette meg. Figyelemre méltó a kép politikai és szociokulturális tartalma is: a családtagok magyaros, nemzeti jellegű ruhát viselnek, a gyermekek kezében pedig könyv van (az egyik kötet Petőfi Sándor verseinek gyűjteménye). Nemcsak Mayer ellenzéki, függetlenségi irányultsága derül ki ebből, hanem az is, hogy egy tizenkilencedik századi szegedi vállalkozó és kereskedő polgár számára fontos volt a nemzeti kultúra és a műveltség. A képen látható családtagok. Középen áll Mayer Ferdinánd, mellette ül felesége, Ivánkovits Franciska, karján legkisebb gyermekükkel, Bélával, akit Adél ölelget. A családfő két oldalán lányai: balra Irma, jobbra Nelli. A bal oldalon a későbbi örökös, Jenő áll, a jobb oldalon a sarokban Irén ül. A kép előterében - az asztal előtt - Pauli és Ilona.
7. Kossuth nyakkendőtű
Becses darabja a Móra Ferenc Múzeum Történeti Gyűjteményének az un. Kossuth nyakkendőtű. Kossuth Lajoshoz kapcsolódó, vagy az ő nevéhez fűződő tárgyak serege (mellény, üvegpohár, papírpénzek stb.) mellé sorakozó ékszer - egy 88 mm hosszú, 2,5 gr súlyú nyakkendőtű, amelynek 12mm átmérőjű gömbjében a bele épített nagyító alatt Kossuth parányi arcképe látható - egyszerűségével, kecsességével tűnik ki a gyűjtemény más darabjai közül. A tű először a New Yorkban élő John Lincoln O Sullivan szenátoré volt. A képecske alatt olvasható írás szerint az ékszer Párizsban készült. Az O Sullivan család később rokonságba került a Szegeden született és 1949 óta Ausztráliában élő L.E. Sanders (Csenderits) családjával. Így kerülhetett a tű ez utóbbiakhoz, majd tőlük ajándékképpen a családfő szülővárosának múzeumába.
8. Atalier szekrény
Remekmű Csók István hagyatékából A 2006-os év NKA pályázatainak kiírása előtt Vadászi Erzsébet művészettörténész (Iparművészeti Múzeum, Bp.) felhívta a figyelmünket egy atalier szekrényre az egyik fővárosi régiségkereskedésben. A szekrény a szecesszió jegyében készült. Alkotója Thoroczkai Wiegand Ede iparművész. 1901-ben készítette. Vadászi Erzsébet beazonosította és az írásos értékelését is elvégezte. Így bizonyosak lehetünk, hogy a szecesszió remek iparművészének eredeti darabja került elő. A nyomozás során az is kiderült, hogy Csók István hagyatékából való. Szegednek külön kuriozitást azért jelentett, mert a Magyar Iparművészeti Társulat valamint a Szegedi Képzőművészeti Egyesület 1901-ben szeptember hónapban iparművészeti kiállítást rendezett. Erre az első vidéki iparművészeti kiállításra, melynek témája a szecesszió volt (ebben az időben mi is lehetett volna más -T.I.) készítette maga a művész. Az NKA pályázaton nyert összeg jelentős kiegészítésével sikerült megvásárolni a szekrényt. Így maradt idehaza az Egyesült Államokba kiszemelt mesterremek.
9. Az ipartestület milleneumi zászlója (A oldal)
Leltári szám: T. 2002.21.1.
10. Az ipartestület milleneumi zászlója (B oldal)
Leltári szám: T.2002.21.1.
11. Szabad Kir. Szeged Városa polgári nemzeti őrsereg zászlója
Palánki német gyalogszázad zászlója (A oldal) Leltári szám: T. 67.38.1.
12. Szeged város milleniumi zászlója (A oldal)
Leltári szám: T. 67.50.1.
13. Szeged város milleniumi zászlója (B oldal)
Leltári szám: T. 67.50.1.
14. Szegedi lobogó
Leltári szám: T. 2002.23.1.
