Bálint Sándor 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvároson egy paprikatermelő családban. Édesapja, Bálint Sándor 1905-ben meghalt, így édesanyja, a mélyen vallásos Kónya Anna egyedül nevelte. Gyermekkorában Alsóvárosnak gazdag néphagyománya vette körül.

Tehetsége, szorgalma már gyermekkorában megmutatkozott. Az első világégés kitörésének százéves évfordulója kapcsán külön is meg kell említnünk, hogy a háború idején nem egyszer ő írta meg a fronton harcoló férjeknek feleségük helyett a válaszleveleket. Középiskolai tanulmányait a szegedi piaristáknál folytatta. Magyar-történelem szakon Szegeden és Budapesten tanult. Történelem szakból doktorált. Mint tehetséges fiatal kutató 1930-tól a Néprajzi Intézet gyakornoka majd a szegedi katolikus tanítóképző óraadója lett. 1934-ben már egyetemi magántanár.
1945 és 1948 között politikai szerepet vállalt. 1945-től a Kereszténydemokrata Néppárt, illetve az abból alakult Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjeként dolgozott. A kommunista hatalomátvétel után visszavonult a politikától. Ennek ellenére 1950 és 1956 között megtiltották számára az oktatást. Ezen évek kivételével 1947 és 1965 között egyetemen tanított. 1962-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Mint pedagógus, tanítványai között igen népszerű volt. 1962-ben a történettudományok kandidátusa lett. 1965-ben állítólagos rendszerellenes magatartása miatt meghurcolták, fölfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban kényszernyugdíjazták.
Tudományos munkáját tovább folytatta. Különösen is jelentős eredményeket ért el a szegedi nagytáj paraszttársadalmának és a katolikus népéletnek kutatásában. Ő lett magyarországi vallási néprajztudomány megalapozója. Munkájában különösen is segítette a Móra Ferenc Múzeum. Egymás után láttak napvilágot jelentős művei: a Szegedi példabeszédek és jeles mondások (Bp., 1972), a Karácsony, húsvét, pünkösd (Bp., 1973), a Szeged reneszánsz kori műveltsége (Bp., 1975), A szögedi nemzet I-III. (Szeged, 1976, 1977, 1980), az Ünnepi kalendárium I-II. (Bp., 1977).
1980. május 10-én autóbalesetben hunyt el. Tevékenységének, írásainak hitelességet tehetsége mellett feddhetetlen élete adta. A katolikus egyházban boldoggá avatása folyamatban van.
A különböző lexikoncikkek mellett számos méltatás jelent meg róla. Így pl.: Juhász Antal: Bálint Sándor oktatói, kutatói munkája (A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921–1998. József Attila Tudományegyetem Szeged, 1999. 173-180.) Csapody Miklós: Bálint Sándor élete és politikai működése. 1904–1980. (Korona Kiadó, 2004.) Uő: „Nehéz útra keltem…” – Beszélgetések Bálint Sándorral (Bába Kiadó, Szeged 2004.)

Fotó: Lantos Miklós