A közművelődésnek

„Szeged jótevője”, Szeged „Széchenyi Ference” – így jellemezte a most 195 éve született Somogyi Károly esztergomi kanonokot a Somogyi-könyvtár megnyitásának idején a korabeli sajtó és Szeged lakossága.

A nagy árvíz pusztítása után ajánlotta fel, hogy 43 701 kötetes, „évtizedek hosszú során át gonddal, fáradságosan és nagy áldozatokkal gyűjtött” könyvtárát „Szeged városának ajándékképpen, örök tulajdonul” Somogyi Károly.

A könyvtáralapítás és adományozás feltételeit rögzítő okiratot 125 éve, 1881. február 15-én írták alá.

Somogyi Károly 1811. április 1-én született Tiszaföldváron. Édesanyja Kelemen Borbála, édesapja Somogyi Csizmazia Sándor, hites táblai ügyvéd volt. A család számára természetes életteret jelentettek a könyvek, a szülők irodalmi, szerkesztői munkássága is jelentős.

Somogyi Károly már gyerekként a papi hivatást választotta. 1834-ben szentelték fel. 1840-től munkatársa, majd szerkesztője lett a Religio és Nevelés című egyházi folyóiratnak. 1841-ben az esztergomi presbitérium tanárává és tanulmányi felügyelőjének nevezték ki. 1847-ben hittudományi doktorrá avatták a pesti egyetemen. A törvények iránti engedelmességéről különös tekintettel korunkra (1841) című értekezése alapján. Alapító tagja volt ‘a jó és olcsó könyvkiadó társulat’-nak, a későbbi Szent-István-Társulatnak. 1858-ban levelező tagjává fogadta a Magyar Tudományos Akadémia. Székfoglaló előadását A bölcsészet lényege- és feladatáról címmel tartotta 1859-ben. Előbb pozsonyi, majd 1865-ben esztergomi kanonokká nevezték ki, 1888. március 20-án bekövetkezett haláláig Esztergomban tevékenykedett.

A közművelődés és tudományosság szolgálatára felajánlott könyvtárát 1883. október 16-án adta át Szeged olvasóközönségének az uralkodó, Ferenc József.

Somogyi-könyvtár, a város legrégebbi kulturális intézménye, az alapító szándéka szerint a Szegeden később létesítendő tudományegyetem egyik előfeltételét is jelentette.

Különös érdekessége az emlékkiállításnak, hogy a Somogyi-könyvtár egykori olvasótermében fogadja a látogatókat, hiszen 1984-ig a Közművelődési Palota volt a könyvtár otthona. A könyvtár legelső igazgatói (Reizner János, Tömörkény István, Móra Ferenc) tevékenységének köszönhetően jött létre a múzeum, amely most – a kiállításnak teret adva – vendégül látja a könyvtárat.

A kupolacsarnokban a gyűjtemény legértékesebb és leglátványosabb köteteiből válogatott kiállítás várja a látogatókat. A „ciméliák” között szerepel a Szegeden őrzött legrégebbi kódex, az 1492-ben másolt misekönyv, a „Prágai Missale”; egy kézzel színezett fametszetekkel díszített világkrónika; hatalmas rézmetszetű illusztrációk Noé bárkájáról és Magyarország XVII. századi várairól.

Először láthatók kiállításon az Esztergomból kölcsönkapott kéziratok, képek, mely nagyvonalú gesztusért külön köszönet illeti dr. Erdő Péter Esztergom-Budapesti Érseket, valamint az esztergomi Bazilika kincstára, a Prímási Levéltár és a Főszékesegyházi Könyvtár Munkatársait.