Tévedésből lett textilművész

Kubinyi Annát a kiszámíthatatlan sors szánta textilművésznek. Valóban a véletlennek köszönhetően lett élete egyik fő értelme a szövés és a gobelin. Művészeti gimnáziumba járt, kerámia szakon tanult, majd felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. Papírjai tévedésből kerültek a textil tanszékre. Így vált belőle később a textil elkötelezett híve.

A művésznek – akinek a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti kiállítóhelyén, a Kass Galériában nyílt kiállítása Szimbólum-gyűjtemény címmel – talán éppen a keremikus kezdetek okán, rögtön a diploma után kialakult egy személyes, jellegzetes technikája. A textilplasztikának nevezett stílus lényege, hogy ugyan szintén szövőszéken készül, de az alapanyag vastagabb, egyenetlenebb. Mint mondja, a hullámzást, a kőzet gyűrődését, a kitörést, a szakadást, a burjánzást a gobelin hagyományos keretei között képtelenség kifejezni. Véleménye szerint a kifinomult gobelin gúzsba köti a lendületet, az érzelmek szabad áradatát, ezért is alakította ki egyedi technikáját.

Kubinyi Anna régebbi munkái a természet szépségeiről, örök megújulásáról szóltak. Később az átalakulás, a természetben szunnyadó vagy éppen kitörő energiák, az életerő lettek művei mozgatórugói. Alkotásai anyaga minden eseten a kender, mely mind a puhaság, mind az erő, a keménység létrehozására alkalmas. A művésznőt jelenleg – erdélyi utazásai hatására – új felismerések és kérdések foglalkoztatják. Legutóbbi munkáiban a székelykapuk, ősi és népművészeti hagyatékunk motívumvilágát dolgozza fel, mellyel célja „e motívumkincs csodálatos voltának bemutatása, az identitás, az ősi örökség tisztelete és továbbvitele a modern művészetben.”