Online múzeum Csongrád
Virtuális tárház – Tari László Múzeum Csongrád
Tárgyak a néprajzi és helytőrténeti gyűjteményből
Tekulics Sándor ( 1877-1938) főhadnagy fotóiból - Helyi születésű polgár, egy időben a helyi takarékpénztár igazgatója. Az első világháborúban részt vett a galiciai és romániai harcokban, a háború utolsó évében az olasz fronton szolgált. Jó minőségű géppel, több témában jól szerkesztett felvételeket készített. Hagyatéka Dudás Lajos - fotózással is foglalkozó - helytörténész ajándékaként került a múzeumba.
Tekulics Sándor ( 1877-1938) főhadnagy fotóiból - Helyi születésű polgár, egy időben a helyi takarékpénztár igazgatója. Az első világháborúban részt vett a galiciai és romániai harcokban, a háború utolsó évében az olasz fronton szolgált. Jó minőségű géppel, több témában jól szerkesztett felvételeket készített. Hagyatéka Dudás Lajos - fotózással is foglalkozó - helytörténész ajándékaként került a múzeumba.
Lőcsey Árpád (Erdély, Tövis, 1897- Csongrád, 1975) - A Kolozsváron tanult fényképész az Alföld városaiban működött. A vándorfényképészet dokumentáló változatát művelte a két világháború között. Felvételsorozatait egyházi, ipar-kereskedelem, paraszti gazdálkodás témákban készítette. Csongrádon 1926-tól tartott fenn telephelyet, több ezer darabos hagyatéka a helyi múzeumba került.
Párnavég: A csongrádi lányok is elkészítették kelengyéjüket, amelybe a hímzett párnák is beletartoztak. A 20. század első felében, közepén készült hímzett ágy- és fehérneműkből a csongrádi Tari László Múzeum több százat őriz. A bemutatott párnahuzatot ezek közül választottuk.
Játék babák: A fiatal, kisgyermekes parasztcsaládok többsége önellátó gazdaságot vezetve a tanyán élt. Mondhatjuk, hogy az önellátás részeként a gyermekjátékokat is maguk készítették. A lányok játékául szolgáló babákat a család idősebb tagjai készítették kukoricacsutkából, rongyból, fából, a háztartásban és a gazdaságban is használatos anyagokból, azok maradékából.
Feliratos mángorló: Csongrád a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fának Tokaj, Tiszafüred, Szolnok után jelentős lerakata volt. A távolról érkezett és helyben termett fa megmunkálásához nemcsak a vízimolnár-ácsok, a hajóácsok, hanem a parasztgazdák, földművesek is értettek. Az utóbbiak egy képviselője készíthette a fenti faragott, címeres mángorlót (vasalót).
Keretezett fotó: Az eddigi legkorábbi, paraszti viseletet dokumentáló felvétel Csongrádról. 1860 táján (a fényképész iparosok megjelenésével) készülhetett a Sági házaspárról. Az állandó kiállításban ennek alapján készültek viselet rekonstrukciós bábuk.
Kossuth-levelek: Csongrád mezőváros elöljárói 1845-ben Kossuth Lajost bízták meg az örökváltság ügyének intézésével. Az 1845-1846-ban íródott levelek a váltságügylet pénzügyi része alakulását rögzítik. Kossuth ügyvédi tevékenységéről dokumentumként csak ezek a levelek maradtak fönt.