Zászlók, textíliák

1. Keleti szőnyeg

Keleti szőnyegek Lucs Ferenc hagyatékából A Móra Ferenc Múzeum szőnyeggyűjteménye nagyrészt egyetlen gyűjtő, Lucs Ferenc hagyatékából származnak, aki hosszú évtizedeket élt Szegeden, és azt a hatalmas értéket, amit életében birtokolt, városára hagyta. Feltételei között szerepelt, hogy a gyűjtemény Szegedről ki nem kerülhet, és együtt legyen bemutatva. Ez a Lucs teremben meg is valósult, ahol 50 festménye ma is látogatható. A szőnyegek Lucs Ferenc halála után kerültek a múzeum tulajdonába, addig csak letétben voltak itt.

2. Keleti szőnyeg

3. Keleti szőnyeg

4. Öltöztetős Mária-szobor

Múzeumba került 1905-ben Kísérő levele szerint a török veszedelem hírére az egykori Szent György templom papjai a kisebb értékeket becsomagolták, a nagyobbakat, köztük a Mária szobrot is szurkos zsákba kötözték, s elsüllyesztették a templom mellett levő tóba. A monda szerint egy ellenséges katona sebesült lova rálépett a szobor talpazatára mely kiemelkedett a vízből, halálra rémítve a katonát, aki hanyatt homlok elmenekült. A lakosság azonban tudta, hogy mit tartalmaz a zsák és a Bíró utcában lakó Kőrösy Ferenc szabadította ki a szobrot, melyet haláláig őrzött. Örököse Somogyi Julianna saját menyasszonyi ruhájából öltöztette fel a szobrot és a szekrénykét is ő csináltatta neki. Tőle örökölte Bajmok Terézia, akinek a Ráczpiacz utcában volt háza. Tőle Maróthy József, majd Lovászy János mészáros mester, majd Lovászy Mihály kereskedő örökölte. Tőle Lepage Adolfné, majd Lepage Antal örökölte, majd fia Lepage Antal 1905-ben a Múzeumnak ajándékozta. Az egykori tulajdonos megjegyzi, hogy a szobor mindig örökösödés útján váltott gazdát, és akik birtokolták, mindig magas kort értek meg.

5. Attila öltöny

Az 1930-as évek magyaros ruhamozgalma A nagy politikai események mindig befolyásolták a divat fejlődését, így volt ez az első világháborút lezáró trianoni szerződés után is, amikor soha nem tapasztalt forradalmi változások zajlottak le a divat világában, ami még a szecesszió kifinomult változatait is elsöpörte. Eltűntek a kényelmetlen fűzők, az alsószoknyák. Uralta az öltözködést a kényelem, az olcsóság. A sértett magyar nemzeti önérzet több évtizednyi szunnyadás után ezekben az időkben elemi erővel tört újra felszínre és úgymint 1848 után, ekkor is sok fekete díszruha készült.

6. Attila öltöny

7. Gróf Klebelsberg Kunó Telepi Polgári Kör Zászlója (A oldal)

A zászlót 1929-ben szentelték fel és a Polgári Kör ünnepségein használták 1945-ig. A Szegedi Móra Ferenc Múzeumnak Hegyi Ferenc ajándékozta 1980-ban. A zászló egyik oldalán a Klebelsberg család címere látható a munka és tudás szimbólumával. A másik oldalon Szent Antal, mint a település védőszentje és a MÁV szárnyaskerék látható. (A település lakói túlnyomórészt vasutasok voltak.) Leltári szám: T. 80.20.1.

8. Gróf Klebelsberg Kunó Telepi Polgári Kör Zászlója (B oldal)

Leltári szám: T. 80.20.1.

9. Az Egyesült Férfi és nő szabótestület zászlója 1869 (B oldal)

A Szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményéből A Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének túlnyomórésze már a 19 sz. végétől e falak között található és számuk napjainkig folyamatosan gyarapszik. A gazdag gyűjtemény átfogó képet nyújt kétszáz év jelkép használatának óriási változatosságáról. Megjelenik a szegedi polgárság szellemisége textíliára festve, illetve hímezve. A jelképek használata, a megfogalmazás, a kivitelezés módja egyértelműen árulkodik a zászlót létrehozó szervezet erkölcsiségéről, történelmi szerepéről. Leltári szám: T. 67.24.1.