Már szervezik az 56-os megemlékezést a múzeumban
Gyűjtés indul, vándortablókat készítenek

2006. augusztus 8.

A Móra Ferenc Múzeum történészei úgy gondolják, most kínálkozik szinte az utolsó lehetőség arra, hogy újabb 1956-os relikviákkal gazdagodjon a közgyűjtemény. A rendszerváltozás után sokan még nem mertek előjönni a forradalom emlékeivel, az ötvenedik évfordulón azonban már mindenki úgy gondolhatja, nincs mitől félni, ezért is hirdet a múzeum 56-os gyűjtési akciót.

Ősszel, még a nagy országos ünnepségsorozat előtt, várhatóan október közepén nyílik a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban az 1956-os szegedi eseményeket bemutató kiállítás. A tárlat előkészítése már most is zajlik a múzeumban. Ezzel párhuzamosan a közintézmény munkatársai a megyei önkormányzattal együttműködve vándortablókat készítenek, amelyek az Egyesült Államokban és Németországban igyekeznek felhívni a figyelmet a forradalom ötvenedik évfordulójára.

Ma már a diákok számára is tanítják, ugyanakkor talán még mindig nem ment át igazán a köztudatba, hogy az 1956-os forradalmi történések első mozzanata Szegedhez köthető, ahogy a tárlat címében is megfogalmazásra kerül, itt lobbant fel a forradalom lángja. Október 16-án a szegedi tudományegyetem Ady téri épületében egyetemisták százai gyűltek össze. A résztvevők kinyilvánították akaratukat, miszerint alakuljon meg a hivatalos ifjúsági szervezettől független diák érdekvédelmi szervezet. Ez nyílt szembefordulást jelentett a kommunista hatalommal. A szegediek példájából kiindulva hozták létre a diákok a maguk szervezeteit szerte az országban.

Az őszi kiállításon kiemelt módon emlékeznek meg arról a tényről, hogy 1956-ban Szegeden volt az első forradalminak tekinthető megnyilvánulás. A múzeum birtokában számos értékes fénykép és dokumentum van, amelyeken keresztül nyomon követhetőek a felkelés helyi eseményei. Az archív képekről nagyméretű másolatokat készítenek. A tárlat rendezői, Medgyesi Konstantin és Orbán Imre szerint e fotók segítségével a látogatók könnyebben átélhetik 1956 októberének sorsfordító napjait.

A fényképeken túlmenően kiállításra kerülnek olyan egyedi múzeumi tárgyak is, mint például az úgynevezett Sztálin-fejes Kossuth-címer. A forradalom napjaiban a szegedi színházban egy Sztálint ábrázoló festményre festették rá a felkelés szimbólumának számító Kossuth-címert. A későbbiekben azonban kezdett lekopni a címer festéke és kibukkant mögüle a diktátor alakja. Ez a Sztálin-fejes Kossuth-címer páratlan műtárgya az 1956-os forradalomnak. Más ilyenről a történész szakma nem tud.

A kiállítás előkészítéseként a Móra Ferenc Múzeum gyűjtési akciót hirdet, amelynek keretében a szegediektől fényképeket, illetve az 50-es évek mindennapjait jellemző tárgyakat várnak. A dokumentumokat és a tárgyakat hétfőtől péntekig 9 és 12 óra között az őszi tárlatnak helyt adó Fekete házba várják.