A szegedi múzeum és a sikerek

2007. január 19.

Az utóbbi napokban két egymásnak ellentmondó kutatás látott napvilágot a múzeumok világáról a sajtóban. A január 13-ai HVG „Múzeumsikerek” címmel számolt be az oktatási és kulturális minisztérium 2006-os gyorsjelentéséről, mely az elmúlt esztendő leglátogatottabb múzeumi tárlatait veszi sorra. Ezzel párhuzamosan azonban a Webrádió internetes honlap a Gfk Hungária Piackutató és a Szonda Ipsos kutatásáról számolt be, miszerint országosan „ritkán és kevesen” látogatnak múzeumba.

Ebben a helyzetben talán érdemes a témát megvizsgálni a szegedi Móra Ferenc Múzeum szemszögéből. Örömünkre szolgált, hogy a HVG múzeumi sikereket értékelő írásában megemlíti a szegedi Munkácsy-kiállítást is, ami külön jóleső a szegedi közgyűjtemény számára, hogy a hetilap képillusztrációján a Móra Ferenc Múzeum előtt sorban álló, a Munkácsy-tárlatra várakozó tömeget láthatjuk.

A szegedi múzeum számára a látogatottság szempontjából az utóbbi évek egyértelmű sikertörténetet jelentenek. Az első nagyobb szabású tárlatot, a Chagall-kiállítást 28 ezren tekintették meg. Ez volt Szeged kultúrtörténetének addigi leglátogatottabb tárlata, ezt a rekordot tudta a tavalyi évben megdönteni a Munkácsy-kiállítás, amely több mint 42 ezer érdeklődőt vonzott. A tavalyi esztendő őszén a szegedi múzeum kiállítóhelyén, a Fekete házban pedig közel 23 ezren voltak kíváncsiak Salvador Dalí alkotásaira, ami a Somogyi utcai múzeumépület időszaki kiállításait tekintve szintén rekordnak számít. Korábban a Fekete házban volt olyan esztendő, hogy egész évben nem látogatták ennyien a kiállítóhelyet.

Talán nem túlzás állítani, hogy az utóbbi években Szeged is van egyfajta „múzeumboom”, amely főként abban nyilvánul meg, hogy egyre többen érdeklődnek a múzeumi világ iránt. Olyanok jöttek be megtekinteni a különböző nagykiállításokat, akik korábban hosszú éveken keresztül nem jártak a közgyűjtemény közelében sem. A tapasztalatok szerint, aki például a Munkácsy-kiállításkor belépett a múzeum kapuján, utána családjával, ismerőseivel vagy egy másik tárlatra ismét visszatért, ezért is volt rendkívül hasznos elindítani a nagykiállítások sorozatát, hiszen így megindult egy önmagát erősítő folyamat.

A Móra Ferenc Múzeum Magyarország egyik legnagyobb közgyűjteménye. A múzeum épületét egy több mint 220 milliós beruházás keretében éppen most újítják fel. A beruházást követően egy a XXI. századi elvárásoknak teljességgel megfelelő modern múzeum jön létre. A munkálatok után a szegedi múzeum munkatársai szeretnék folytatni a közönségcsalogató kiállítások sorozatát.

A felújított múzeum átadását követően egy nagyszabású képzőművészeti tárlat lesz látható, melyen a múlt századok nőtípusait ismerhetik meg az érdeklődők. E kiállítás keretében – többek között – olyan világklasszisok adnak egymásnak randevút a Móra Ferenc Múzeumban, mint Rodin, Gauguin, Toulouse-Lautrec és Renoir.

Az év második felében pedig egy eddig Magyarországon nem látott, történeti-régészeti témájú kiállítás kerül megrendezésre. Az ókori Egyiptom mesés világát, a fáraók életét/halálát bemutató anyag olyan sokrétű, hogy várhatóan a múzeum egész első szintjét el fogja foglalni. A fáraók Egyiptomáról szóló szenzációsnak ígérkező tárlat Magyarországon csakis a Móra Ferenc Múzeumban lesz látható. Az ősztől Szegeden megtekinthető kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a világ egyik legjelentősebb egyiptomi gyűjteményéből való. A kiállítás nagyságrendjét mutatja, hogy a tárlat biztosítására több mint 4 milliárd forintos kormánygarancia áll közgyűjteményünk rendelkezésére.

Medgyesi Konstantin
sajtóreferens