hirek-maulbertsch-bibliai-tarlat
Maulbertsch a bibliai tárlaton
Újabb különleges műalkotással bővült a Móra Ferenc Múzeum négymilliárdos értékű bibliai műkincs-tárlata. Franz Anton Maulbertsch majd 30 millió forint értékű Mária látogatása Erzsébetnél című vászonra festett színvázlata már megérkezett a közgyűjteménybe. A képet november 26-án, szerdán a Móra-múzeumban dr. Zombori István megyei múzeumigazgató mutatta be.
Maulbertsch 1791-ben kezdett neki a vázlatnak. A munkával Szombathely első püspöke, Szily János bízta meg. A főpap arra kérte a mestert, hogy az épülő székesegyház főoltárához és a mennyezetére készítsen egy-egy képet. Maulbertsch két tervet is készített. Az egyik az, amely most érkezett Szegedre, a másikról azonban, amely alapján végül a főoltárkép elkészült, nem tudni, bár a püspök számos levelezése e tárgyban Maulbertschcsel, fennmaradt.
A részletesen és gyönyörűen kidolgozott vázlat – amelyet a szegedi Kultúrpalotában láthat hamarosan a nagyközönség – Maulbertsch kései, magyarországi munkáinak utolsó, úgynevezett „klasszikus” korszakához köthető. A művész a főoltárképet még elkészítette az előkészítő vázlat alapján, ám a mennyezetet már nem tudta befejezni – ezt helyette tanítványai, Jozef Winterhalder és Anton Spreng tették meg. A festmény értékét tovább növeli, hogy a II. világháborúban teljesen elpusztult a székesegyház mennyezetfreskója, és súlyosan megsérült a főoltárkép is.
A „Mária látogatása Erzsébetnél” egy 92×48,5 centiméteres nagyságú, rendkívül látványos olajkép, amely egy korabeli, aranyozott díszrámában van elhelyezve. És bár vázlat, gyönyörűen, részleteiben kidolgozott alkotás, amely önállóan is megállja a helyét. Témája, szervesen illeszkedett a mennyezet freskó tervével, az Angyali üdvözlet-et bemutató jelenettel.
Franz Anton Maulbertsch világhírű osztrák festő 1724-ben született. Első munkája Kolozsvárhoz köthető, az ottani templom számára készített egy oltárképet. Maulbertsch rokokó festő volt, kezdetben azonban modernsége miatt nem volt népszerű. Korának friss szellemű alkotóművészeként tartják számon, főként az általa használt színek kontrasztossága miatt. A modern alkotók a 19-20. század fordulóján a példaképüknek tartották Maulbertsch-t. Ma, a szintén osztrák származású id. Dorfmeister mellett a legjelentősebb magyarországi templomfestőként emlékezik rá az utókor. Dolgozott Zircen, Sümegen, Vácott, Győrben, Pápán és Egerben, illetve számos más magyarországi és osztrák kastélyban. Nagyon sokat tanult az itáliai templomfestészetből, erősen hatott a színvilágára és ecsetkezelésére az olasz rokokó iskola, legfőképpen Giovanni Battista Pittoni munkássága.