A mintaprojekt és a kiállítás bemutatása

A szegedi Móra Ferenc Múzeum a mintaprojekt keretében megvalósult foglalkozás-sorozatot a néprajzi gyűjteményében őrzött textil gyűjteményre alapozta.
A különböző szőttesek és vásznak mellett a gyűjteményben őrzött viseleti darabok száma eléri a kétezret. Különösen értékes része e gyűjteményrésznek az 1908-1910 között és az 1960-70-es években gyűjtött anyag, teljes apátfalvi, tápéi és szegedi ruházatok.
A másik fontos egység Szeged hungarikummá vált szimbólum értékű jelképe, a szegedi papucs. E tárgy eredetéről, történetéről, más tájegységekkel vonható párhuzamairól, a szegedi papucsos mesterségről és a mesterség képviselőiről nyitottunk kiállítást a tavalyi évben.
E viseleti darabokra építve dolgoztuk ki a saját múzeumpedagógia koncepciónkat a Savaria Múzeum projektje alapján.
Közreműködő partnerünk:
a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium textilműves tanszakának oktatói és diákjai, akik textiltervezést tanulnak a gimnáziumban. Ennek a tevékenységnek része a mintatervezés, szövés, szőnyegszövés, de foglalkoznak a kékfestő, szitanyomó technikák alkalmazásával is.
Másik partnerünk a Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája.
Az iskola divat- és stílustervező, valamint ruhaipari technikus szakos diákjainak bevonása, mint új célcsoport jelentkezett múzeumpedagógiai tevékenységünk során.
A mintaprojektben szakmai irányítóként volt segítségünkre Tóth Csabáné ruhatervező mérnök, aki a néprajzi textilgyűjtemény darabjait igen jól ismeri és látja az oktatási felhasználhatóságukat is. Divattervezőként olyan útmutatást adott mind a textil tervezőknek, mind a ruhákat elkészítő diákoknak, amiből inspirációt is merítettek és a kivitelezés során gyakorlati technikai segítséget is kaphattak.
Célunk volt, hogy a két iskola tanulóival közösen tekintsük át a néprajzi textil gyűjtemény darabjait, először a textilek mintái, létrehozásuk technikája szempontjából, gyűjtsünk motívumokat, vizsgáljuk meg a színvilágot, formai és tartalmi jegyeket. Ez adott inspirációt a textilműves diákoknak és a tervező, valamint kivitelező diákoknak is, mely alapján minta, forma és textil terveket készítettek.
A diákok olyan gyakorlati munka részeseivé váltak, amely inspirálóan hathat, hiszen terveik nem csak elméleti gyakorlásként készültek, hanem a konkrét céllal, hogy használható, viselhető darabok készüljenek belőlük.
A következő lépésben a tervezők és a kivitelezők az iskolák pedagógusainak aktív irányításával közösen alakították ki a különböző viseleti darabok (sál, kötény, válltáska, oldaltáska, installációs táska, bankett asztal terítő, konferencia asztal terítő) terveit.
A közös tervezés során fontosnak tartottuk a csoportok együttműködését, a kapcsolattartást, kommunikációt, hogy olyan darabok tervei készüljenek el, melyek a kivitelezés és az alkalmazás praktikuma szempontjából is megfelelőek. Az elkészült munkákat múzeumunk hasznosítani fogja múzeumpedagógiai foglalkozások során, valamint a múzeum arculatához illeszkedően munkatársaink reprezentációs darabokként viselhetik azokat, vagy éppen a múzeumi rendezvények során kerülnek felhasználásra.
Tóth Csabáné a résztvevők mintaterveit felhasználva egy századforduló korabeli parasztpolgári ruharekonstrukciót is készített.
A projekt során készült terveket, mintadarabokat és az elkészített ruharekonstrukciót a folyamat végén e kiállítás keretében mutatjuk be.
A résztvevő diákok a projekt végigkísérése során tanulmányozhatták egy kiállítás műtárgyainak létrejöttét és betekinthettek a kiállításszervezés és építés folyamataiba is.
A projekt eredménye, hogy a pedagógusok és a diákok a múzeumot, mint új képzési helyet ismerték meg, olyan tárgyakkal, gyűjteménnyel kerültek kapcsolatba, amit előtte nem ismertek, nem tanulmányoztak. A gyűjteményi darabok vizsgálatával valós tárgyakon tanulmányozhattak szabásvonalakat, megfigyelhették a kivitelezés módjait, új tapasztalatokat szerezhettek. Továbbá olyan módszertani eszközöket ismerhettek meg, amely mind az oktatóknál a tanításban, mind a diákoknál a gyakorlati munkában előrevivő lehet.

~.~

A mintaprojekt a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3.- VEKOP-16- 2016-00001)” című projekt keretében jött létre. A projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM), mint konzorciumvezető és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), mint konzorciumi partner konzorciumi együttműködésében valósul meg, a projekt múzeumi komponensének szakmai megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM-MOKK). A projektet a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum együttműködésével jött létre.

A projekt – 2017. február 1. és 2020. január 31. között – 36 hónap alatt valósul meg 100%-os európai uniós támogatási intenzitás mellett. A múzeumi és könyvtári területre egyaránt kiterjedő fejlesztésre összesen bruttó 2 milliárd forint áll a múzeumi és a könyvtári komponens rendelkezésére a Széchenyi 2020 programon keresztül az Európai Szociális Alapból.
A projekt célja a múzeumi és könyvtári terület intézményeinek és szakembereinek felkészítése arra, hogy választ adjanak az új társadalmi-gazdasági kihívásokra oly módon, hogy a társadalom fiatal korosztályait helyezzék reflektorfénybe, és hogy fejlesztési tevékenységük minél hatékonyabb
elvégzését a közoktatási rendszeren, azaz az intézményeken, a pedagógusokon, illetve a leendő pedagógusok érzékenyítésén keresztül vigyék véghez.
A projekt a múzeumok és a könyvtárak tekintetében segíti ezen intézmények formális és nem formális oktatásba való hatékonyabb bekapcsolódását, a kompetencia- és készségfejlesztő tanulást támogató szolgáltatások bevezetését, a nevelési-oktatási és a kulturális intézmények közötti együttműködések bővítését, a köznevelés esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítését.
A szakmai megvalósítás során a múzeumi szakterület feladatai: módszertani fejlesztés, a koordinátorhálózat fejlesztése és működtetése, mintaprojektek megvalósítása, új akkreditált képzések tervezése és megvalósítása, szakmai disszemináció és kommunikáció elvégzése, szakmai monitoring tevékenység és múzeumi minőségmenedzsment rendszer kidolgozása.
A projekt múzeumi komponensének tervezett eredményei:
 250 fő képzésben, átképzésben résztvevő pedagógus,
 351 fő továbbképzési programban résztvevő, humán közszolgáltatásban dolgozó szakember,
 1 db kidolgozott új képzési módszertan,
 5370 fő támogatott programokban résztvevő tanuló,
 150 db intézményi együttműködés,
 80 db új módszertant alkalmazó muzeális intézmény,
 369 db múzeumi koordinátori rendezvény,
 20 db mintaprojekt,
 10 db akkreditált képzés,
 6 db konferencia és
 30 db módszertani segédlet, illetve oktatási kiadvány.