A divat elhalványul, a stílus örök – A szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással (BEZÁRT)
A mintaprojekt és a kiállítás bemutatása
A szegedi Móra Ferenc Múzeum a mintaprojekt keretében megvalósult foglalkozás-sorozatot a néprajzi gyűjteményében őrzött textil gyűjteményre alapozta.
A különböző szőttesek és vásznak mellett a gyűjteményben őrzött viseleti darabok száma eléri a kétezret. Különösen értékes része e gyűjteményrésznek az 1908-1910 között és az 1960-70-es években gyűjtött anyag, teljes apátfalvi, tápéi és szegedi ruházatok.
A másik fontos egység Szeged hungarikummá vált szimbólum értékű jelképe, a szegedi papucs. E tárgy eredetéről, történetéről, más tájegységekkel vonható párhuzamairól, a szegedi papucsos mesterségről és a mesterség képviselőiről nyitottunk kiállítást a tavalyi évben.
E viseleti darabokra építve dolgoztuk ki a saját múzeumpedagógia koncepciónkat a Savaria Múzeum projektje alapján.
Közreműködő partnerünk:
a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium textilműves tanszakának oktatói és diákjai, akik textiltervezést tanulnak a gimnáziumban. Ennek a tevékenységnek része a mintatervezés, szövés, szőnyegszövés, de foglalkoznak a kékfestő, szitanyomó technikák alkalmazásával is.
Másik partnerünk a Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája.
Az iskola divat- és stílustervező, valamint ruhaipari technikus szakos diákjainak bevonása, mint új célcsoport jelentkezett múzeumpedagógiai tevékenységünk során.
A mintaprojektben szakmai irányítóként volt segítségünkre Tóth Csabáné ruhatervező mérnök, aki a néprajzi textilgyűjtemény darabjait igen jól ismeri és látja az oktatási felhasználhatóságukat is. Divattervezőként olyan útmutatást adott mind a textil tervezőknek, mind a ruhákat elkészítő diákoknak, amiből inspirációt is merítettek és a kivitelezés során gyakorlati technikai segítséget is kaphattak.
Célunk volt, hogy a két iskola tanulóival közösen tekintsük át a néprajzi textil gyűjtemény darabjait, először a textilek mintái, létrehozásuk technikája szempontjából, gyűjtsünk motívumokat, vizsgáljuk meg a színvilágot, formai és tartalmi jegyeket. Ez adott inspirációt a textilműves diákoknak és a tervező, valamint kivitelező diákoknak is, mely alapján minta, forma és textil terveket készítettek.
A diákok olyan gyakorlati munka részeseivé váltak, amely inspirálóan hathat, hiszen terveik nem csak elméleti gyakorlásként készültek, hanem a konkrét céllal, hogy használható, viselhető darabok készüljenek belőlük.
A következő lépésben a tervezők és a kivitelezők az iskolák pedagógusainak aktív irányításával közösen alakították ki a különböző viseleti darabok (sál, kötény, válltáska, oldaltáska, installációs táska, bankett asztal terítő, konferencia asztal terítő) terveit.
A közös tervezés során fontosnak tartottuk a csoportok együttműködését, a kapcsolattartást, kommunikációt, hogy olyan darabok tervei készüljenek el, melyek a kivitelezés és az alkalmazás praktikuma szempontjából is megfelelőek. Az elkészült munkákat múzeumunk hasznosítani fogja múzeumpedagógiai foglalkozások során, valamint a múzeum arculatához illeszkedően munkatársaink reprezentációs darabokként viselhetik azokat, vagy éppen a múzeumi rendezvények során kerülnek felhasználásra.
Tóth Csabáné a résztvevők mintaterveit felhasználva egy századforduló korabeli parasztpolgári ruharekonstrukciót is készített.
A projekt során készült terveket, mintadarabokat és az elkészített ruharekonstrukciót a folyamat végén e kiállítás keretében mutatjuk be.
A résztvevő diákok a projekt végigkísérése során tanulmányozhatták egy kiállítás műtárgyainak létrejöttét és betekinthettek a kiállításszervezés és építés folyamataiba is.
A projekt eredménye, hogy a pedagógusok és a diákok a múzeumot, mint új képzési helyet ismerték meg, olyan tárgyakkal, gyűjteménnyel kerültek kapcsolatba, amit előtte nem ismertek, nem tanulmányoztak. A gyűjteményi darabok vizsgálatával valós tárgyakon tanulmányozhattak szabásvonalakat, megfigyelhették a kivitelezés módjait, új tapasztalatokat szerezhettek. Továbbá olyan módszertani eszközöket ismerhettek meg, amely mind az oktatóknál a tanításban, mind a diákoknál a gyakorlati munkában előrevivő lehet.
~.~
A mintaprojekt a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3.- VEKOP-16- 2016-00001)” című projekt keretében jött létre. A projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM), mint konzorciumvezető és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), mint konzorciumi partner konzorciumi együttműködésében valósul meg, a projekt múzeumi komponensének szakmai megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM-MOKK). A projektet a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum együttműködésével jött létre.
A projekt – 2017. február 1. és 2020. január 31. között – 36 hónap alatt valósul meg 100%-os európai uniós támogatási intenzitás mellett. A múzeumi és könyvtári területre egyaránt kiterjedő fejlesztésre összesen bruttó 2 milliárd forint áll a múzeumi és a könyvtári komponens rendelkezésére a Széchenyi 2020 programon keresztül az Európai Szociális Alapból.
A projekt célja a múzeumi és könyvtári terület intézményeinek és szakembereinek felkészítése arra, hogy választ adjanak az új társadalmi-gazdasági kihívásokra oly módon, hogy a társadalom fiatal korosztályait helyezzék reflektorfénybe, és hogy fejlesztési tevékenységük minél hatékonyabb
elvégzését a közoktatási rendszeren, azaz az intézményeken, a pedagógusokon, illetve a leendő pedagógusok érzékenyítésén keresztül vigyék véghez.
A projekt a múzeumok és a könyvtárak tekintetében segíti ezen intézmények formális és nem formális oktatásba való hatékonyabb bekapcsolódását, a kompetencia- és készségfejlesztő tanulást támogató szolgáltatások bevezetését, a nevelési-oktatási és a kulturális intézmények közötti együttműködések bővítését, a köznevelés esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítését.
A szakmai megvalósítás során a múzeumi szakterület feladatai: módszertani fejlesztés, a koordinátorhálózat fejlesztése és működtetése, mintaprojektek megvalósítása, új akkreditált képzések tervezése és megvalósítása, szakmai disszemináció és kommunikáció elvégzése, szakmai monitoring tevékenység és múzeumi minőségmenedzsment rendszer kidolgozása.
A projekt múzeumi komponensének tervezett eredményei:
250 fő képzésben, átképzésben résztvevő pedagógus,
351 fő továbbképzési programban résztvevő, humán közszolgáltatásban dolgozó szakember,
1 db kidolgozott új képzési módszertan,
5370 fő támogatott programokban résztvevő tanuló,
150 db intézményi együttműködés,
80 db új módszertant alkalmazó muzeális intézmény,
369 db múzeumi koordinátori rendezvény,
20 db mintaprojekt,
10 db akkreditált képzés,
6 db konferencia és
30 db módszertani segédlet, illetve oktatási kiadvány.