A KIÁLLÍTÁS 2024. AUGUSZTUS 31-ÉN BEZÁRT.

A jólfésültség története – Nagyvárosi forradalom a fodrásziparban című kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a haj és az arcszőrzet gondozásának társadalomtudományi, muzeológiai feltárására tesz kísérletet, ahogy az elmúlt 150 évben a nagyvárosban megmutatkozott. 

Az evolúció elkoptatta az ember szőrzetének jelentős részét. Vajon a hajunk miért maradt mégis sűrű és miért nő meg annyira, hogy fejszőr-hosszban egyetlen más emlős sem veszi fel velünk a versenyt? Az orvostudomány szerint az élet szempontjából a hajnak nincs nélkülözhetetlen szerepe, ugyanakkor testünk egyik legellenállóbb része. 

A haj folyamatosan nő, ezért nem lehet nem tudomást venni róla: művelni szükséges. A haj biológiai adottság, a hajviselet azonban kulturális termék: hajunk formája sosem élettani szempontok szerint alakul, és nem is csupán egyéni döntésünk szabja meg, meddig növesztjük, mikor, ki és hogyan alakít rajta, minthogy az sem, hajunkat ki láthatja, és mi történik vele, miután a fejünkről lekerül.

A haj és az arcszőrzet alakításának igénye és elvárása, normái és praktikái végigkísérik az emberiség történetét. Mivel a haj számos kultúrában szennyes és szennyező, nem akárki nyúlhat hozzá: specialistákra van szükség. A hajjal és arcszőrzettel való foglalatoskodás helyei is differenciálódnak: az alkalmi kitelepüléssel, főleg közterületen dolgozó borbélyok a 17. századtól állandó műhelyeket nyitnak, ahol kizárólag férfiaknak testápolást és társadalmi találkozó helyet biztosítanak. A nők először csak a 20. században léphetnek ki otthonukból a hajuk ápolása céljából. A városi polgárság számára a nagyvárosokban a fogyasztás új helyszínei jelennek meg: a fodrászszalonok.

A metropolisz a hely, ahol össze találkoznak azok a társadalomtörténeti folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek a szépségipar megteremtéséhez, majd robbanásszerű fejlődéséhez. Az iparosodás, a villamosítás és a vegyipar előretörése, a női emancipáció, a higiénia és a közművesítés fejlődése, a mozi és a popkultúra, a fogyasztói társadalom eredményeként születik meg a nyugati világban a modern test, amelyet alkalmasságunk zálogaként folyamatosan karban tartunk, alakítunk, helyre állítunk.

Ahogy ma egy fodrászkellék-boltban elképedünk a tárgykultúra és a kínálat gazdaságán, hasonlóan figyelemre méltó a sokszínűség, amely a fogyasztói társadalmak bármely háztartásában az otthoni hajápolással kapcsolatos eszközök, anyagok, inspirációs források, tudások terén tapasztalható. Arra keressük a választ, mik voltak a szépségipar fejlődésének főbb mozgatórugói, állomásai, kik voltak meghatározó szereplői.

A bemutatott tárgyakat és fodrászipar történeti dokumentumokat múzeumok és magángyűjtők anyagából válogattuk. Munkánkat nagyban segítették a hajas szakmák neves képviselőivel folytatott beszélgetéseink. A kiállítást a BTM Kiscelli Múzeum mutatta be először 2023-ban, Budapest születésének 150. évfordulójához kapcsolódva. 

Jelen adaptációban a főváros mellett kicsit kitekintünk Szeged fodrásziparára is: a Budapesten bemutatott tárgyegyüttes kiegészült a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményeibe és az Ópusztaszeri Emlékparkban őrzött fodrászipari emlékekkel – bútorokkal, fodrászeszközökkel, dokumentumokkal és fotókkal -, valamint a Kövér Béla Bábszínház, a Szegedi Nemzeti Színház és Kormány Eta szegedi mesterfodrász nagylelkű kölcsönzéséből származó tárgyanyaggal.

A kiállítás 2024. március 2-től augusztus 31-ig látható a Móra Ferenc Múzeumban.