Négy milliárd forint összértékű Csontváry-anyag érkezett Csongrád megyébe. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban és Szentesen látható kiállításon a korai művek mellett bemutatják a festő emblematikus alkotásait, a „Magányos cédrust” és a „Római híd Mosztárban” című képet is.

Több év óta először láthatja a nagyközönség Pécsen kívül az értékes Csontváry-gyűjteményt, a képeket az elmúlt években időszaki tárlatra csak Törökországba adták kölcsön.

A Csongrád megyei kiállítás különlegessége, hogy a korai képeket Szentesen, a későbbieket pedig Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban mutatják majd be. Gyógyszerészként Szentesen élt a művész, Szegeden pedig részt vett az 1879-es nagyárvíz mentési munkálataiban, és a tragédia egyfajta pszichikai áramütésként érte a későbbi festőt. A pusztulás megrázó élménye is hozzásegíthette Csontváryt, hogy gyógyszerészi munkáját hátrahagyva a festészetnek szentelje életét.

A kollekció kommandós kísérettel, megerősített biztonsági intézkedések mellett érkezett meg Csongrád megyébe. A műtárgyvédelmi előírásoknak megfelelően megtörtént a kiállítótermek átalakítása: az ablakokat befalazták, illetve állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosító berendezéseket állítottak működésbe. A falakat Csontváry, a „Napút” festőjének tiszteletére vöröses napsárgára, a lemenő nap színére festették át. A „Napút” színeit keresve Csontváry bejárta a világot, majd Kairóban értette meg, melyek is a napszínek, melyeket használnia kell: azok a világító tónusok, melyek naplementekor láthatunk.

A kiállításról készült bemutató videó ezen a linken tekinthető meg: 

http://www.youtube.com/watch?v=ioPUW1vvrjM

A kiállítás Facebook-eseménye itt található:

https://www.facebook.com/event.php?eid=203651386371334

 

A Teremtés fensége Csontváry művészetében

Sárkány József, a kiállítás kurátorának írása Csontváryról

Csontváry Kosztka Tivadar a magyar festészet egyik legnagyobb alakja. Közel negyven éves volt, amikor festeni kezdett.  Égi hang hallatán, isteni sugallatra határozta el, hogy festő lesz, „nagyobb Raffael-nél”. Rendkívül tudatosan készült a feladatra. Patikus volt Észak-Magyarországon, s a jól menő üzletét bérbe adva teremtette meg az anyagi feltételeket az új életéhez. Az iglói iskola szertárában fellelt kitömött madarak lettek első modelljei. 1894-ben iratkozott be a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára, szénrajzai ennek az időszaknak az értékes dokumentumai. Rövid ideig vett részt szervezett képzésben, hamarosan a saját útját járta.

Csontváry magányos, életében meg nem értett művész volt, aki megszállottan kereste a Teremtő evilági lenyomatait. A természet és a történelmi múlt csodáiban egyaránt az isteni akarat megnyilvánulásainak a jeleit érzékelte, például a Tátra égbe szökő hegyvonulataiban, melyek kopár, csipkézett gerince, lágy tésztaként felgyűrt, majd megdermedt sziklái csak úgy a teremtő energia nyomait mutatták számára, mint a Baalbek templománál található monu-mentális „áldozati kő”, amely – elgondolása szerint – a Napistent szolgálta.
Felfogása szerint nem csak a koncentrált erő, de az energiával telt szépség is az isteni jelenlétet hirdeti. Ezt vélte megtalálni Nápolyban, a Vezúv tövében, s ezért utazott Szicíliába, az Etna közelébe. Ebből a gondolatból született meg a „Castellammare di Stabia című kép is, amelyen a nápolyi öböl hatalmas ívben feszülő kéksége, a part menti színes házak füzére, s a háttérben füstölgő (élő!) Vezúv alkot összezáruló, feszes egységet.
Csontváry hitt az őselemek szimbólumértékében, ezért vált kiemelten fontos motí-vummá képein a víz, a tenger, a Hold, továbbá a tűz, a vulkán, és a Nap. Több művén együtt is szerepelteti őket. Például a Tátra lángnyelvként lobogó bércei közé süllyedt völgyben bővizű patak fodrozódik, a jajcei és a schaffhauseni vízesés fehéren tajtékzó habjai fölött szivárvány ível, s szivárványos sávok ragyognak fel a Nápolyi öböl kőfalán visszaforduló hullám ívében is.
De nem csak a Nap tüze, az éjszaka sejtelme is vonzotta. A Hold varázslatos, álomsze-rű jeleneteket előidéző hatását több ízben megörökítette képein. Az „Esti halászat Castellammaréban” vagy a főművek közé sorolandó „Sétakocsikázás újholdnál Athénben” című művek bizonyítják, hogy Csontváry a finom árnyalatoknak is a mestere volt. Feltűnő egyébként, hogy a Hold mily’ gyakran jelenik meg a kompozícióin, s hogy’ megragadta a képzeletét a mesterséges fény játéka! Esti, éjszakai városképei közül szép példái ennek a „Villanyvilágította fák Jajcéban” és a „Jajcei villanymű éjjel”című festmények.
Csontváry palettájáról fantasztikus gazdagságban áradnak a színek, a víz például egy-szer hidegen zöldellő kék, mint a jajcei sziklákon lezubogó folyó, máskor melegen mély sö-tétkék, mint a tenger a Nápolyi öbölben vagy Szicília partjainál, olykor meg finom türkiz-zöld, mint a folyó a „Római híd Mostarban” című festményen. (Ahol ugyan nem a rómaiak, hanem a törökök által épített 16. századi híd köti össze a Neretva két partját.)
A víz, mint a keresztény hit forrása, maga is szimbólumhordozó elem. A Mária kútja Názáretben című képen a jelképértékű forrást látjuk, melynek vizét hasas, nyújtott testű kor-sókban viszik a fejükön távoli házukba a gótikus kecsességgel hajladozó asszonyok. A rene-szánsz tisztaságú kompozíció középpontjában aranyló hajú, kékeslila-vörös ruhájú Istenanya ül, karjában a gyermekkel.  
A víz a központi motívuma „Az Olajfák hegye Jeruzsálemben” című festménynek is. A középtengelytől balra csúsztatott templomtorony helyzeténél fogva kompozíciós feszültséget teremt, amit tovább erősít az ugyancsak elcsúsztatott főmotívum, az előtérbe komponált, galambokkal körbevett medence. Megint csak egyértelműek a szimbólumok: a víz az élet, a galambok a Szentlélek (Isten) jelképei, a domb alakúra formált teljes látkép pedig az Olajfák hegyére utal, Jézus szenvedéstörténetének, illetve a megváltásnak a helyszínére.   
Csontváry műveiről sugárzik az alkotás öröme, a festés önfeledt élvezete. Fantáziája rendkívül gazdag, képfelületeit varázslatos részletekkel hinti tele. Főleg a nagyméretű kom-pozíciók apró részletei adnak változatosan gazdag információkat a tájról anélkül, hogy az egységet megbontanák. E részletek szinte kalandra hívják a nézőt, a felfedezés öröméért cse-rébe.
A festett felületek fakturális gazdagsága és a finom kidolgozottság teszi rendkívülivé a Magányos cédrus című, emblematikus erejű művét is. A Libanonban festett kép kompozíciója a komplementer színek kontrasztja által válik feszessé, valamint attól, hogy a hegygerincen magányosan álló, az évszázadok viharában megtépett, öreg cédrust a festő az aranymetszés tengelyébe helyezte. A képet Csontváry rejtett önarcképeként is értelmezhetjük, a magányos művészsors megjelenítésként, ám emellett a mű az életfa motívumot is magában rejti. Hiszen az ezer éves fák egyben tanúk is, „akik” végigkövették őseink születését, s átélték az emberi-ség történetét – amelynek szellemi fókuszát a görög-római kultúrkörre, földrajzi középpontját pedig a mediterrán vidékre helyezte a művész.
Ezért járta be Dalmáciát, Boszniát, Dél-Olaszországot és Szicíliát, ezért ment tovább Athénbe, Kairóba és Alexandriába, s ezért időzött hosszasan a Közel-Kelet országaiban, hisz’ a cédrusok földje volt műveinek egyik legfőbb ihletője.
Csontváry mindemellett népe gyökereit és eredetét is kutatta, ami szinkronban állt a kor divatjával. Szándékai azonban mélyebbek voltak puszta kíváncsiságnál, hiszen ő az embe-riség alapkérdéseire kereste a választ: honnan jövünk, mi dolgunk a világon, hova vezet az utunk?
Csontváryt nem csak az utókor tartja elhivatott művésznek, ő is annak tartotta magát. Ezt bizonyítják élete utolsó évtizedében, már részben bomlott elmével írott feljegyzési és a királyhoz írott feliratai. Saját elhivatottságába vetett hitét tükrözi a „Marokkói tanító” portréja is, amely önnön karakterjegyeit hordozza. A téma önmagáért beszél: a pusztában sivatagi vándorokat tanító magányos próféta alakjával Csontváry önmagát azonosítja.
Elismerés nem adatott neki életében, s erre még halála után is évtizedeket kellett várni. Utolsó festménye, a „Tengerparti sétalovaglás” békés, mesebeli tájban bukolikus hangulatú, árkádiai jelenetet ábrázol, egy álomképet, amely ragyogó színeivel, a kompozíció nagyvonalú eleganciájával, s egyben az életmű betetőzésével a XX. század legnagyobb alkotóinak a sorába helyezi őt.
Csontváry festészete a magyar és az egyetemes művészet kétségbevonhatatlan értéke, képein úgy mutatja fel a teremtés erejének fenséges erejét és szépségét, hogy közben az embe-riség kultúráinak sokféleségét is összeköti.

Sárkány József
a kiállítás kurátora

 

Információk a Csontváry-kiállítás belépőjegyeiről

Móra Ferenc Múzeum – Szeged

Adventi akció: csökkentett teljes árú és családi belépőjegyekkel várjuk a látogatókat!

Felnőtt	990 Ft/fő
Diák/Nyugdíjas	900 Ft/fő
Családi (2 szülő + max. 3 gyermek)	1990 Ft/család
Felnőtt csoportos (15 főtől)	1000 Ft/fő
Diák csoportos/Nyugdíjas csoportos (15 főtől)	600 Ft/fő
Iskolai bérlettel féláron tekinthető meg
Tárlatvezetés	5000 Ft/alkalom

Koszta József Múzeum – Szentes

Felnőtt	700 Ft/fő
Diák/Nyugdíjas	400 Ft/fő
Családi (2 szülő + max. 3 gyermek)	1200 Ft/család
Felnőtt csoportos (15 főtől)	500 Ft/fő
Diák csoportos/Nyugdíjas csoportos (15 főtől)	200 Ft/fő
Iskolai bérlettel rendelkező csoportok	100 Ft/fő
Tárlatvezetés	1000 Ft/alkalom

A szegedi Csontváry jegy minden szegedi kiállítóhelyre ingyenes belépést biztosít.
A szentesi Csontváry jegy minden szentesi kiállítóhelyre ingyenes belépést biztosít.
A szegedi jeggyel Szentesen is megnézhetik a múzeumot és a szentesi Csontváry kiállítást.
A szentesi jeggyel Szegedre érkezőknek csak a különbözetet kell Szegeden kifizetni.

Az állandó kiállítások kedvezményes jegyárai a Csontváry-kiállításra nem érvényesek.

 

 

A kiállítást 2011. október 15-től december 12-ig tekinthetik meg a látogatók a szegedi Móra Ferenc Múzeumban és a szentesi Koszta József Múzeumban.

 

A kiállítás létrejöttében közreműködtek:

 

 

A Csontváry-kiállítás hosszabbított nyitva tartása

 

Hétfő	10 – 17.00
Kedd	10 – 17.00
Szerda	10 – 17.00
Csütörtök	10 – 17.00
Péntek	10 – 17.00
Szombat	10 – 17.00
Vasárnap	10 – 17.00

 

 

A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai, valamint a Csontváry-tárlat mellett látható időszaki kiállítások (Értékőrzés, „…ennyien maradtunk”) a hétfői napon zárva tartanak, csütörtökön azonban szintén 10-19 óra között tekinthetők meg.