Emberi vér a zászlón és Kossuth-címer a sakktáblán

Véres zászló, Kossuth-címeres gyűrű, sakktábla és rajz, kávékiöntőben megőrzött Kádárt gúnyoló röplap, Sztálin-festményre festett forradalmi jelkép. E tárgyak, dokumentumok is azt a célt szolgálják a szegedi múzeum 56-os kiállításán, hogy a fiatalabb korosztályok legalább egy érzést kapjanak arról, mi is történt ötven esztendővel ezelőtt.

A Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban az 56-os relikviák mellett huszonkét tabló mutatja be a történéseket. A számtalan fénykép segítségével mindenki számára átélhetővé válik 1956 hangulata.

A kiállítás rendezői, Medgyesi Konstantin és Orbán Imre még nyáron hirdettek gyűjtési akciót, melynek keretében eddig ismeretlen vagy kallódó tárgyakat vártak. Nem állítható, hogy az utóbbi hetekben túl sok dokumentum került így a közgyűjteménybe, de arra viszont büszkék a kiállítás előkészítői, hogy a beérkezett relikviák a maguk nemében páratlanok. Mint például a Kossuth-címeres gyűrű, melyhez szerelmi történet is kötődik. Egy ifjú lány a forradalom napjaiban műszaki iskolába járó barátjától saját készítésű, a felkelés szimbólumának számító jelképpel ellátott ékszert kapott ajándékba. A hölgy cserébe csókot adott udvarlójának. A forradalom leverését követően a gyűrű más ékszerek közé, dobozba került. Azokban a hónapokban a hatóságok ugyanis nyílt lázadásként értékelték volna, ha valaki Kossuth-címerrel díszített gyűrűt hord. Egy idő után egyébként a korábban lángoló szerelem is megszűnt. Az új udvarló, a későbbi férj pedig a rendszer híveként nem örült volna, ha párja 56-os ékszert visel, így még előle is bújtatni kellett a Kossuth címeres csecsebecsét.

Szintén értékes relikvia a tárlaton látható véres zászló, melyet a szegedi sortűz egyik súlyos sérültje hozott be a múzeumba. A férfit a lövések után nem sokkal egyből orvoshoz vitték, sebére magyar zászlót tettek. Az anyagot rövid idő alatt átitatta vér. A sebesült a véres zászlót az életét megmentő orvostól kapta vissza, amikor elment hozzá megköszönni az érte végzett fáradozásait. Utána rejtve őrizte; most, az ötvenedik évfordulón azonban úgy érezte, meg kell mutatni az embereknek, hiszen egy ilyen tárgy segítségével valóban kézzelfoghatóvá válik a borzalom, a sortűz iszonyata.

A történeti kiállítás mellett két művész, Kass János Kossuth-díjas grafikusművész és Tóth Sándor Munkácsy díjas szobrászművész 1956 által ihletett alkotásait is megtekinthetik az érdeklődők. Mindkét művész részese, szemtanúja volt az 56-os forradalomnak, így műveik egyfajta sajátos művészi lenyomatát adják az ötven évvel ezelőtt történteknek.