Olimpia fáklya a múzeumban

Különleges olimpiai fáklyával bővült a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye: az 1936-os berlini játékokra készült fém fáklyával vitték az olimpiai lángot az országhatártól Szegeden át egészen Kecskemétig. A kuriózumnak számító műtárgy fogójába a láng útvonalát és a városokat is belegravírozták.

A XI. Berlini Olimpiai Játékok lángját szállító fáklya a német Krupp Művek gyárában készült 1936-ban.

Az újkori olimpiák közül a berlini volt az első, melyen felelevenítették az olimpiai láng hordozásának ókori szokását. Az ősi Olimpia romjai között a nap tüzével gyújtott fáklyát háromezer sportoló futva, egymást váltva vitte egészen a berlini játékok megnyitójára.
A XI. nyári játékok másik különlegessége, hogy ezt az olimpiát közvetítette először a televízió. Az emberek annyira nem voltak hozzászokva a kamerák látványához, hogy komoly riadalom támadt a játékok megnyitóján: ágyúnak hitték ugyanis a kameraállványokat.
Hazai szempontból fontos újdonság, hogy ekkor nyert először aranyérmet magyar nő, sőt, rögtön kettőt is: tőrvívásban és magasugrásban is a magyarok diadalmaskodtak. Továbbá 1936-ban szerepelt első ízben a kajak-kenu valamint a kézilabda sportága, melyekben hazánk sportolói ma a világ élvonalába tartoznak. A berlini olimpián a magyar csapat összesen tizenhat érmet szerzett.
A Móra-múzeum tulajdonába került fáklyával magyar atléták vitték az olimpiai lángot az országhatártól Kecskemétig, összesen száztizennégyen. A fáklyára gravírozott olimpiai öt karikát a német birodalmi sas tartja, mely alatt az „Olimpiai fáklya- váltófutás- Berlin, 1936” felirat szerepel. Fogóján a láng útvonala és a városok is láthatók – így megismerhető a teljes útvonal Olimpiától Athénon, Belgrádon, Budapesten és Prágán keresztül egészen Berlinig.

A különleges fáklya a Fekete házban, a Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyén tekinthető meg.