Munkácsy és a fotográfia

Munkácsy Mihály és a fotográfia kapcsolata ismereteink szerint az 1860-as években, a művész fiatal korában kezdődött. 1863-ban készült róla az első általunk ismert fotó, és az évtized második felétől már művészetéhez is felhasználta a fényképet, mint modellpótlót. Később is előszeretettel alkalmazta festészeti segédeszközként, és szívesen örökíttette meg magát, életének helyszíneit, eseményeit. A Móra Ferenc Múzeumban látható kiállítás e hagyatékba enged bepillantást.

A látogatók többségét feltehetően a festményeihez használt modell- és tanulmányfotók érdeklik elsősorban. Az első ilyen képek részint kényszerűségből születtek: a modellek magas napi díja miatt ily módon segített magán a művész. Később a pénztelenség már nem játszott szerepet, a gondos tervezés után beállított testtartások, az érzelmi hatások megörökítésére, a kompozíció elkészítésére szolgáltak a fényképek. A tablókon látható modellek ismerősek lehetnek a Lakodalmi hívogatók, a Siralomház, a Tépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és a Honfoglalás című festményekről. A legtöbb egy beállított alakot ábrázol, a kevés csoportkép egyike a Krisztus Pilátus előtthöz készült, s a mű elkészültét megelőző aprólékos és tudatos tervezésről tanúskodik. A húsz alak között ott találjuk Munkácsyt is, Pilátus és egy kaucsukbabát tartó férfi között áll. Más alkalommal is lefényképeztette magát, mint modellt. A Golgotához életnagyságú keresztet ácsoltatott. A kereszt eldőlt, s modellt álló férfi később belehalt sérüléseibe. Munkácsy ezután magát kötöztette a keresztre, ami bizonyára segített neki a szenvedés átélésében.

Az életrajzi vonatkozású fotók segítenek emberközelbe hozni Munkácsyt. Portréit korának legnevesebb honi és külföldi fotográfusai készítették. A kiállításon a fényképeken kívül Munkácsy több relikviája látható, melyek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumból származna: ecsetei, vázlatmappája, útlevele, párizsi palotájának leltára, személyes használati tárgyai. A kiállítás a Tavaszi Fesztivál keretében, a Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Műsor szervezésében készült.

Kocsor János