Múzeumi kiállítások Ópusztaszeren

A néprajzi osztály kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
A Régészeti Osztály kiállítása (1995-2010)
A Természettudományi Osztály kiállításai
A Történeti Osztály kiállításai

 

A néprajzi osztály kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (skanzen)

 

A szegedi tanya Kb. 15 holdas homoki parasztgazdaságot képvisel. Lakóépülete szabadkéményes, négyosztatú, különlegessége az 1848-as évszámot viselő mestergerenda. Berendezése a 20. század elejére jellemző. A Szeged környéki paprikatermesztésre utal az udvarán álló paprikagóré.

 

Szentesi tanya Szemtermelést és állattartást folytató külterjes gazdaságtípust képvisel. A vályogfalú, nádtetős épületen belül egy fedél alá került a szoba-konyha, kamra, istálló és a kocsiszín. A lakóház berendezése és a tanyaudvar egy század eleji kisgazdatanyát példáz.

 

A pusztafeketehalmi olvasókör A tanyán élők művelődési és szórakozási alkalmainak helyet adó épület a 19-20. század fordulóján épült. Legtágasabb helyisége a táncterem, amely 150-200 személy befogadására alkalmas, berendezéséhez padok és kecskelábú asztalok mellett a zenészek számára szolgáló dobogó, biliárdasztal és két szekrényt megtöltő könyvtár tartozik. Az udvarán felépített kuglipálya a férfiak kedvelt szórakozóhelye volt.

 

A csongrádi halászház A vályogfalú, fakéményes épület a 19. századi kishalászok és kubikosok szoba-konyha-kamra beosztású lakóházát példázza. Szobájának berendezése az 1910-es évekre jellemző. A kamrában a jellegzetes kishalász eszközök: varsa, kuszakece, pöndölháló, reginás tapogató láthatók.

 

Tűzoltó szertár Mintája a tápéi községházához tartozó, 1906-ban épült tűzoltó szertár volt. Berendezése a Szeged környéki falvak önkéntes tűzoltó testületeinek hagyományos felszereléséből került ki: így a vasvázas vizeslajt, mozdonyfecskendő, Teudloff-Dittrich féle kocsifecskendő és a ritkaságnak számító kézi működtetésű sziréna is.

 

A szatócsbolt és pékműhely A mintául szolgáló, eredetileg tápéi parasztcsalád számára épült lakóházat az 1910-es években alakították át szatócsbolttá, majd 1939-ben új tulajdonosa, Fodor Dávid pékséggel bővítette. A bolt, a műhely és a lakóhelyiségek berendezése az 1940-es évek falusi kereskedőcsalád életmódjára jellemző. A szatócsbolt és a pékség hagyományos árukínálattal várja a látogatókat.

 

A szeged-alsóvárosi ház A mintául szolgáló ház a szegedi nagy árvíz után, az 1880-as első felében épült, falazata tégla és vályog, fedele fazsindely, utcai oromzata napsugárdíszes. Szoba-konyha-szoba-kamra-szoba beosztású, a téglaoszlopos, nyitott ereszalja végén kiskonyhával. Berendezése a 20. század elejére jellemző, a polgárosodó szegedi paprikatermesztők lakáskultúráját mutatja be. (A telekhez tartozó gazdasági épületek, valamint a paprikatermesztés múltját bemutató kiállítás készülőben.)

 

Iparos műhelyek és a kocsigyűjtemény A tanyai kézműves műhelyek bemutatásának helyet adó ház eredetijét a 19. század második felében építették. Az egykor kovács, bognár és suszter használta épületben most kovács-, bognár- és szíjgyártó műhely kapott helyet, szerszámaikkal és készítményeikkel. A Móra Ferenc Múzeum és Perényi János magángyűjtő kocsigyűjteményét bemutató, önálló épületben elhelyezett kiállítás a szegedi, hódmezővásárhelyi és dorozsmai kocsigyártók munkáival ismerteti meg a látogatót.

 

A makói hagymás ház A híressé vált makói hagyma termesztése a felemelkedést jelentette a város nincstelenjeinek. A polgárosodó hagymakertészek életmódját fejezi ki a porta a házzal és a berendezéssel együtt. A lakóépület helyiségei az 1930-as éveket idézik, az udvari épületekben a gazdálkodás jellegzetes eszközkészlete látható.

 

 

A Móra Ferenc Múzeum természettudományi osztályának kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet élővilága

Helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A kiállítást két ütemben adtuk át. Az első rész (természetvédelem, homoki erdő) 1986. augusztus 20-ra készült el, a többi 1987. február 1-re. A környék élővilágát bemutató összeállításunk a pirtói kerület (Bács-Kiskun megye) rekonstruált imrehegyi erdészházában kapott helyet. A létesítmény a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala és a Kecskeméti Erdőfelügyelőség anyagi támogatásával készült. A beruházás kezdeményezője és főszervezője dr. Gőbölös Antal. Rendezte és a forgatókönyvet írta dr. Gaskó Béla. A kiállítási tér alapterülete 95 m2.

Összeállításunk az 1976-ban alapított, több, mint 22 000 ha kiterjedésű Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet élővilágát mutatja be. Először Csongrád megye természetvédelemének történetével ismerkedhet meg a látogató, majd a homoki erdők és a Tisza-menti galériaerdők következnek. A sort a szikes tavak zárják.

„Erdő és ember” állandó kiállítás

A pincékkel és a galériával együtt 1053 m2 alapterületű erdőtörténeti összeállítás helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol a kiállítások 11, fából készült, jurtaszerű pavilonban találhatók. A pavilonok két ötös blokkra tagolódnak, melyekhez építészeti stílusában is eltérő, különálló pavilon csatlakozik.

A kiállítás együttest három ütemben adtuk át az érdeklődőknek. 1994-ben az I-V. pavilonok készültek el, ezt követték 1995-ben a VI-X. pavilonok, a sort 1997-ben a XI. pavilon zárta. A munkálatok a FM Erdészeti Hivatala és a Kecskeméti Erdőfelügyelőség anyagi támogatásával folytak. A beruházás kezdeményezője és főszervezője dr. Gőbölös Antal.

A kiállítást rendezte és a forgatókönyvet írta dr. Gaskó Béla, grafikai tervező Bánkuti Albin. A pavilonokat és az alapinstallációt tervezte Csete György, statikus Dulánszky Jenő. A maketteket készítették: Antal Tamás, Lisztes János és Pécsi Tibor. A kivitelezést a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága részéről dr. Gyenes József és Simon Erzsébet felügyelte.

Kiállításunk nem jöhetett volna létre a Bedő Albert Szakiskola, a Dalerd Rt., a Koszta József Múzeum és a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum segítsége nélkül. A kiállított tárgyak tetemes hányadát ezen intézmények bocsátották rendelkezésünkre.

Célunk az volt, hogy érzékeltessük az erdőségek és az emberek között kialakult gazdag kapcsolatrendszert. Az egyes pavilonok önálló egységeket alkotnak, melyek meghatározott tematika szerint követik egymást.

I. pavilon:	Az erdők kialakulása
II. pavilon:	Alföldi erdők
III. pavilon:	Hegyvidéki erdők
IV.-V. pavilon:	Az erdőgazdálkodás története Magyarországon
VI. pavilon:	Műszaki tervezés és oktatás a századfordulón (1879-1918)
VII. pavilon:	Magyarország talajtípusai és Fa a bányászatban
VIII. pavilon:	A fakitermelés és a famegmunkálás kézi eszközei
IX. pavilon:	Közlekedés és szállítás
X. pavilon:	Fa az építészetben
XI. pavilon:	Tűlevelű erdők

 

A Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén

Árpádhalmi iskola

Az egytantermes külterületi iskolában 1-4. osztályos kisdiákok az 1970-es évekig tanultak. A tanítói lakás Klebelsberg Kunó kultuszminiszter iskolateremtő munkásságáról szóló kiállítással fogadja a látogatót. Az iskola-kiállítás tárgyi anyagának nagy részét (szemléltető eszközök, iskolajelvények, képek) az Országos Pedagógiai Könyvtár- és Múzeum kölcsönözte.

Tömörkényi községháza

Posta-, és közigazgatás-történeti kiállítás. A községházat, mely tipikus példája a dualizmus kori Magyarország elöljárósági épületének, Tömörkény faluból telepítették át. Belső szárnyában látható a Móra Ferenc Múzeum közigazgatás-történeti különgyűjteményének tárgyaiból készített kiállítás: a jegyző szobája, adóhivatali iroda és a közigazgatás XIX. és XX. századi kellékeit bemutató tárlat. Az épület utca felöli részén a Magyar Postamúzeum hírközlési és postatörténeti kiállítása látható. A tárlat érdekessége, hogy az első telefonhírmondó szolgáltatása helyben meghallgatható. Eredeti berendezésű, de működő posta szolgálja ki a látogatókat.

Promenád 1896

A kiállítás a Feszty-körkép épületének II. emeletén kapott helyet. A millennium korszakához kapcsolódó viseletek bemutatása két egymástól független kiállítótérben történik, egyik a századforduló nagyvárosa, a másik egy jellegzetes kisváros hangulatát idézi fel. A társadalom valamennyi rétege megjelenik a sétatéren, beszélgető csoportok, tricikliző gyerekek, árusok, koldus, katonazenekar. A sétány melletti utcaképet kirakatok, kávéház, üzletportálok, padok, fák teszik életszerűvé. A verkli hangja és a nagyméretű korabeli fotók a múlt századba varázsolják a látogatót.