muzeumok-kiallitohelyek-mako
Múzeumok, kiállítóhelyek
Makó
Asztalos- és kovács-, bognár műhely
Az udvari skanzen részeként látható Papós – Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben. Szakmájukat szerető mesteremberek voltak, akik a hagyományos kézműves technikával a kor igényeinek megfelelő bútorokat, kapukat, ablakokat készítettek. Különlegesség a betűjellel ellátott 130 darabos profilgyalu készlet, amely egyedülálló az országban. A gépesítette eszközök közül az 1900-as évek elejéből származó véső-fúrógép van látható. Közel 1000 db tárgy van kiállítva.
A műhely az 1990-es évek elejéig működött. A kovács- és bognárműhely szintén a 20. század elejéről származik és az 1960-as évekig használták a kiállított tárgyakkal. Farkas Pál kovácsmester és Bagosi Sándor bognármster egymás mellett dolgozott. Amíg a kovács patkolta lovat, addig a bognár kereket javított. A kovácsműhelyben fúrógép, fújtató, üllő- és kalapács stb. látható, a bognárműhelyben kerékgyártó szerszámok, fúrók, inas ágy stb. találhatók.
Asztalosok – Dr. Markos Gyöngyi cikke
Espersit ház
Dr. Espersit János (1879-1931) jó nevű makói ügyvéd függetlenségi, majd köztársaságpárti politikus, polgári radikális lapszerkesztő, irodalmi és művészeti mecénás volt. Házában irodalmi emlékkiállítás található.
Az első szoba a „Hősi bajnok” címet kapta. A látogatók megismerhetik azt a szellemi-kulturális légkört és baráti társaságot, amely József Attilát, Juhász Gyulát és Móra Ferencet, Rudnay Gyulát, Vén Emilt is befogadta.
A második szoba, a „Meghitt kultúrbarlang” íróasztalán, foteljében alkotott Juhász Gyula, József Attila.
A harmadik szoba a „Szent csöndben” címet kapta, itt ismerkedhetnek meg a látogatók Juhász Gyula makói gimnáziumi tanári éveivel, verseivel. „A Músa áldja ezt a szép lakot / Hol napjaim derűs örömbe folynak.” írta költő. Móra Ferenc szintén gyakori vendég volt a városban és a Georgikon c. kötete jórészt itt íródott. Móra Ferenc magát „tiszteletbeli makai”–ként tartotta számon.
A negyedik szoba József Attila makói gimnáziumban töltött diákéveit és makói múzsáit mutatja be „Új és paraszti füttyként indulok” címmel. Osztályfőnöke dr. Eperjessy Kálmán így jellemezte: „Tehetséges, kötelességtudó, bátor fellépésű. Versíráshoz nagy hajlama van.” Makói verseiből állt össze első kötete a Szépség Koldusa.
Az ötödik szobába a „Van itt még néhány jó idős komám”, József Attila Kiszomboron és Mezőhegyesen töltött nyarára és itt írt verseire emlékezik.
Az Espersit-ház alsó épülete valamikor gyerekszoba volt, de lakott itt József Attila, Vén Emil festőművész is. Kesztner Zoltán és Könyves-Kolonics József korabeli szobabútoraival van berendezve.
Hagymás ház
A világhírű makói hagymatermelést a múzeum skanzenjében erre a célra épített kertészház mutatja be.
A konyhában a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajtát ismerhető meg. A konyha belső részében egy dioráma az egykori hagymapiacot villantja föl.
A tisztaszoba a 20. század elején használt bútorokkal van berendezve. A hátsó két helyiségben a sajátos makói hagymatermesztés munkamenete és eszközeit láthatók.
A kiállítás alsó vonulatában a hagyományos, népi hagymatermesztés folyamatát, fölső fríz-szerű fényképsorozatában a gépesített hagymaművelést mutatja be.
Első évben magról apróhagymát, a másodikban apróhagymáról étkezési hagymát, a harmadikban maghagymáról hagymamagot állítanak elő. Láthatók a jellegzetes föld megmunkáló hagymás eszközök: a rövidnyelű hagymakaparó, a tolókapa, amelyet dikkelőnek neveznek; a szedésnél használják a hagymaásót, szedőrostát és a különböző földrostákat; a dughagyma osztályozásra rázó, tolós és forgatós rosták terjedtek el. Magas szárazanyag tartalma és különleges aromája miatt belőle a világ legjobb hagyma szárítmánya állítható elő.
József Attila Múzeum
A millenniumi ünnepségekre készülve 1885-ben merült föl egy Csanád vármegyei múzeumnak Makón való létrehozása. Hosszú szünet után 1943-ban néhány teremet kapott az összegyűjtött muzeális anyag, de a háborúban ez is megtizedelődött. A makói múzeum 1950-ben alakult meg, gyűjtő területe a makói járás tizenhat községére terjed ki.
Létrejöttek az alábbi gyűjtemények: néprajzi (16 000 db), amelyben népi festett bútorok, népi viseletek, mezőgazdasági- és háztartási eszközök, kézműves műhelyek stb. találhatók; az irodalmi (2176 db), gazdag József Attila relikviákkal; a helytörténeti (1000 db); a képzőművészeti (4114 db), az 1920-as évek és az 1970-80-as évek művésztelepeinek alkotásaival, valamint a történeti arcképtár. Utóbbiban Mária Teréziát, Erzsébet királynét, Deák Ferencet, Kossuth Lajost, alispánokat, főispánokat ábrázoló festmények láthatók önálló kiállításon is. A könyvtári gyűjteményben (14 000 db) helyi kiadványokon túl gazdag néprajzi, irodalomtörténeti (József Attilára vonatkozó), és helyi sajtó anyag található. A múzeum rendelkezik még természettudományi (96 db), foto (7000 db), adattári (3000 db) és történeti dokumentációs (11 000 db) gyűjteménnyel.
A múzeum korábban egy polgárházban működött, de a növekvő gyűjtemény elhelyezésére kicsiny lett az épület. Makó városa egyszerre három múzeumot épített: 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely az Espersit ház, 1980-ban nyílt meg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a makói hagymás ház, 1981-ben avatták föl a múzeum új főépületét.
A múzeum udvarán skanzen létesült: makói hagymásház, kovács-bognár műhely, asztalos műhely, putri, hambárok, gabonáskasok kerülnek itt bemutatásra. A főépület emeletén a város történetét bemutató állandó kiállítás, a földszinten időszaki kiállítások láthatók.
A múzeumi kiadványok a portánál vásárolhatók meg: a Makói Múzeum Füzetei 1952-óta jelennek meg, a Makói História című kulturális lap pedig 1997-től. Ezen kívül képeslapok, szórólapok kaphatók.
A tárlatvezetésre vonatkozó igényeket telefonon 62/213-540 vagy e-mailben a jamuz@freemail.hu címen kérjük jelezni. Az állandó kiállítás, a skanzen és az Espersit-ház megtekintése tárlatvezetéssel kb. 1,5 óra. A múzeumban hétfőtől péntekig, 9-16 óráig kutatószoba várja a szakdolgozókat, dolgozatírókat, kutatókat.