muzeumok-kiallitohelyek-szentes
Múzeumok, kiállítóhelyek
Szentes
A gyűjteményt jótékonyan egészíti ki a Horváth Mihály Gimnázium régi fizika- és kémia-szertárának néhány Calderoni-féle ívfényes projektora, dianézője és filmvetítője, valamint a régi rajzszertár művészettörténeti oktató dia-képanyaga.
Koszta József Múzeum
A múzeumépület története
A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat.
Hódmezővásárhely 1950-es megyeszékhellyé emelése után az épületben a Szentes Járási Tanács és a járási földhivatal kapott helyett, valamint itt maradt a megyei levéltár is. A járási rendszer 1984-es megszűnése után egyéb irodák kaptak benne helyet, de a 90-es évekre csak a levéltár maradt dacolva az épület addigra jelentősen leromlott állapotával. A teljes felújításra 2004–2005-ben került sor, az ünnepélyes átadás 2006 januárjában történt. Az épületben helyet kapott a Koszta József Múzeum, a Konferencia és Kulturális Központ, valamint a Levéltár.
A múzeum névadója, Koszta József (1861–1949)
Festő, Kossuth-díjas (1948). A Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882–83-ban a bécsi akadémián, majd a következő években a budapesti Mintarajztanodában Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt. 1891-ben ösztöndíjjal Münchenbe ment. Itt kezdte festeni Mátyás és Beatrix c. képét, amelyet később a Benczúr-mesteriskolában is folytatott. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével a Műbarátok ösztöndíját nyerte el.Sajátos formanyelve a húszas évektől kezdve alakult ki. Ekkor már nagyobbrészt Szentes melletti tanyáján élt. Legjelentősebb művei a Magyar Nemzeti Galériában vannak.
Folyosó tárlatok
A kiállításokhoz vezető közlekedő folyosón négy nagy tematikai egység köré szerveződik:
A városhoz kötődő jeles személyiségek arcképcsarnoka
Alsópártól felsőpártig városrészek és vallási felekezetek története
Szentesi szobrászok alkotásai
Koszta József tárgyai
Szentes város évszázadai
A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Sikeresen illeszkedik mindehhez az az enteriőr, amely viselet-rekonstrukciókat, köztük 1848-as nemzetőr-, illetve huszáregyenruhát mutat be. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg. Az előttük álló hirdetőoszlopról szinte a szó szoros értelmében leolvasható az elmúlt másfél évszázad hétköznapi történelmének helyi vetülete.
Legelők, szántók, vadvizek
A következő terem áttekintést ad a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150–200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el.
Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani, amely biztos megélhetést nyújtott számára.
Céhek, iparosok, segédek
A harmadik kiállító terem a városban tevékenykedő kézművesiparokról próbál áttekintést adni. A céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szűcs, szíjgyártó, kádár, korsós, cipész) által használt szerszámok, munkaeszközök sokszínű világába.
Szentesi grafikusok és festők
A képzőművészeti kiállítás első termében Szentes képzőművészetével ismerkedhet meg az érdeklődő, amely a városból elszármazó vagy helyben alkotó festők, grafikusok, szobrászok műveiből ad némi ízelítőt. A művészeti életben a kiegyezés után, a XIX. század utolsó évtizedeiben a polgári műveltség terjedése hozott fellendülést.
Koszta-terem
A Nemzeti piktúra ideális tájban. Koszta József Szentesen címet viseli az állandó Koszta kiállítás, amelyet Hornyik Sándor (művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa) rendezett. Jelen tárlat koncepciója egy olyan Kosztát kísérel meg bemutatni, aki különféle festői hagyományokhoz ízesülve, és azokat továbbfejlesztve alkotta meg életművét.
Az orvosi rendelőben, melynek kézi falfestése még a korábbi ügyvédi iroda idejéből való, a szakmai berendezésen kívül egy gazdag szakkönyvtár, és tematikus festmények (Rezes Molnár Lajos, Zoó János), fametszetek (Drahos István) egészítik ki a látható műtárgyegyüttest. A bútorok mélye a szentesi orvostörténeti gyűjteményt rejti. Itt tároljuk a város másik híres körorvosának, dr. Berényi Imrének a hagyatékát is. Ez a szoba egyben orvoslástörténeti kutatóhely is, melyet külön engedéllyel lehet igénybe venni.
Nagyebédlő
A nagyebédlő (sokablakos óriási sarokszoba) romantikus bútorzatához tartozik az egyik egyedi vaslemez kályha is, mely a szomszédos szalont öntöttvas díszrácsokon keresztül a falon áttört légcsatornával fűti. Tárgyai a családi ünnepre terített asztalt, tálalókat, tükrösöket, a régi zongorát és annak környezetét mutatják be.
Szalon
A szalonban csak a zongora, a kottatár, egy díszes tükör és biedermeier ülőbútorok találhatóak. (Régi kottatartók, vonós vitrin, századfordulós zeneszekrény, dohányzó- és kártyaasztalka, szobanövények, stb.) Figyelemre méltó az egyetlen utcai ablak figurális horgolt függönye, mely a felújítás során elpusztult mennyezeti freskót utánozza. Az árkádiai (zenés-táncos) jelenetet a ház asszonyai türelmes kézimunkával örökítették meg. A szobát fényessé varázsolja Hegedűs László óriási festmény a római Borghese-park részletével, de itt van még néhány Kurca-parti tájkép is Joó Bélától és Kováts Károlytól is.
Szülői háló
A szülői háló késői rokokó aranyozott vajfehér bútorzata kiegészül az öltöző tükör piperekészletével, (szoptató) szófája és gyermekfürösztő sarka a századelő szépítő szereivel. A falakon itt-ott elfértek még a család ifjú hölgyeinek iskolai kézimunkái is üveg alatt, textilrámás keretben. Itt van a másik dekoratív (hőlégkürtős) lemezkálya is. Bútoraiban a századforduló hygienés műtárgyait tartjuk, kinyitva is a látogatók bekukkantására. (Éjjeli edény, műfogsor, hálósipka stb. és a Szent Biblia.). A berendezés egyedi érdekessége egy XIX. századi osztrák műhelyből származó kovácsolt vasvázú, fa babakocsi.
Gyerekszoba
A gyermekszoba berendezésével és belső tartalmával is az iskolás gyermekek tárgyait mutatja be játékokkal, és a házilecke készítésének attribútumaival. A Károlyi- és Tasnády örökség eklektikus hálóbútorai igazi fiús szobát mutatnak be. A tükrös tálalón, az asztalon és az ablakmélyedés polcain családi relikviák sorjáznak.
Kőtár
Itt a városi temetőkben szétvert sírkövekből, a város hírességeinek lekerült emléktábláiból, a szentesi téglagyárak befalazott bélyeges termékeiből, és a régi vályogból volt múzeumépület színes majolika-díszeiből készült kis bemutató.
A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat.Festő, Kossuth-díjas (1948). A Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882–83-ban a bécsi akadémián, majd a következő években a budapesti Mintarajztanodában Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt. 1891-ben ösztöndíjjal Münchenbe ment. Itt kezdte festeni Mátyás és Beatrix c. képét, amelyet később a Benczúr-mesteriskolában is folytatott. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével a Műbarátok ösztöndíját nyerte el.Sajátos formanyelve a húszas évektől kezdve alakult ki. Ekkor már nagyobbrészt Szentes melletti tanyáján élt. Legjelentősebb művei a Magyar Nemzeti Galériában vannak.A kiállításokhoz vezető közlekedő folyosón négy nagy tematikai egység köré szerveződik:A városhoz kötődő jeles személyiségek arcképcsarnoka
Alsópártól felsőpártig városrészek és vallási felekezetek története
Szentesi szobrászok alkotásai
A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Sikeresen illeszkedik mindehhez az az enteriőr, amely viselet-rekonstrukciókat, köztük 1848-as nemzetőr-, illetve huszáregyenruhát mutat be. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg. Az előttük álló hirdetőoszlopról szinte a szó szoros értelmében leolvasható az elmúlt másfél évszázad hétköznapi történelmének helyi vetülete.A következő terem áttekintést ad a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150–200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el.A harmadik kiállító terem a városban tevékenykedő kézművesiparokról próbál áttekintést adni. A céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szűcs, szíjgyártó, kádár, korsós, cipész) által használt szerszámok, munkaeszközök sokszínű világába.A képzőművészeti kiállítás első termében Szentes képzőművészetével ismerkedhet meg az érdeklődő, amely a városból elszármazó vagy helyben alkotó festők, grafikusok, szobrászok műveiből ad némi ízelítőt. A művészeti életben a kiegyezés után, a XIX. század utolsó évtizedeiben a polgári műveltség terjedése hozott fellendülést.A Nemzeti piktúra ideális tájban. Koszta József Szentesen címet viseli az állandó Koszta kiállítás, amelyet Hornyik Sándor (művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa) rendezett. Jelen tárlat koncepciója egy olyan Kosztát kísérel meg bemutatni, aki különféle festői hagyományokhoz ízesülve, és azokat továbbfejlesztve alkotta meg életművét.A nagyebédlő (sokablakos óriási sarokszoba) romantikus bútorzatához tartozik az egyik egyedi vaslemez kályha is, mely a szomszédos szalont öntöttvas díszrácsokon keresztül a falon áttört légcsatornával fűti. Tárgyai a családi ünnepre terített asztalt, tálalókat, tükrösöket, a régi zongorát és annak környezetét mutatják be.A szalonban csak a zongora, a kottatár, egy díszes tükör és biedermeier ülőbútorok találhatóak. (Régi kottatartók, vonós vitrin, századfordulós zeneszekrény, dohányzó- és kártyaasztalka, szobanövények, stb.) Figyelemre méltó az egyetlen utcai ablak figurális horgolt függönye, mely a felújítás során elpusztult mennyezeti freskót utánozza. Az árkádiai (zenés-táncos) jelenetet a ház asszonyai türelmes kézimunkával örökítették meg. A szobát fényessé varázsolja Hegedűs László óriási festmény a római Borghese-park részletével, de itt van még néhány Kurca-parti tájkép is Joó Bélától és Kováts Károlytól is.
A szülői háló késői rokokó aranyozott vajfehér bútorzata kiegészül az öltöző tükör piperekészletével, (szoptató) szófája és gyermekfürösztő sarka a századelő szépítő szereivel. A falakon itt-ott elfértek még a család ifjú hölgyeinek iskolai kézimunkái is üveg alatt, textilrámás keretben. Itt van a másik dekoratív (hőlégkürtős) lemezkálya is. Bútoraiban a századforduló hygienés műtárgyait tartjuk, kinyitva is a látogatók bekukkantására. (Éjjeli edény, műfogsor, hálósipka stb. és a Szent Biblia.). A berendezés egyedi érdekessége egy XIX. századi osztrák műhelyből származó kovácsolt vasvázú, fa babakocsi.
A gyermekszoba berendezésével és belső tartalmával is az iskolás gyermekek tárgyait mutatja be játékokkal, és a házilecke készítésének attribútumaival. A Károlyi- és Tasnády örökség eklektikus hálóbútorai igazi fiús szobát mutatnak be. A tükrös tálalón, az asztalon és az ablakmélyedés polcain családi relikviák sorjáznak.Itt a városi temetőkben szétvert sírkövekből, a város hírességeinek lekerült emléktábláiból, a szentesi téglagyárak befalazott bélyeges termékeiből, és a régi vályogból volt múzeumépület színes majolika-díszeiből készült kis bemutató.