Hon- és népismeret tantárgyhoz

Pünkösd

Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Mozgó ünnep, mely a húsvéthoz igazodik.

Pünkösdi népszokások:

• Pünkösdi királyválasztás: a pünkösdi királyt ügyességi játékokkal, birkahajtással, lóversennyel, bothúzással, kakaslövéssel vagy gúnárnyakszakítással választották egykor. A megválasztott pünkösdi király egy évig a legények vezetője volt, valamint hivatalos volt minden lakodalomba, összejövetelre.
• Pünkösdölés: énekes-táncos adománygyűjtő népszokás.
• Pünkösdi királynéválasztás: kislányok énekes-táncos dramatikus játéka, pünkösdi köszöntője.

Különböző rítusok és hiedelmek kapcsolódnak pünkösdhöz:

Szeged környékén a lányok pünkösd hajnalban megfürödtek a Tiszában, mely egész évben mentesítette őket a kelésektől. Fürdés után a fűzfák alatt fésülködtek, hogy hosszú legyen a hajuk.

A pünkösdi harmattal való mosakodást szeplőűző és szépségvarázsló hatásúnak tartották.

Némelyik, pünkösd hajnalán szedett növénynek gyógyhatást tulajdonítottak.

Apátfalván az öregek úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágjából főzött ital orvossága minden betegségnek.¹

Pünkösd napi tilalmak:

A tilalmak elsősorban mezőgazdasági munkákra és egyes házimunkára, leginkább a kenyérsütésre vonatkoztak.

A pünkösd jelképei a zöldág és a rózsa. A zöld ággal, Szeged környékén bodzával a kerítést és a ház ablakait díszítették, a rózsából font koszorút pedig a pünkösdi királyné fejére tették.

1. Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest: Szent István Társulat, 1976, 342. p.

Felhasznált irodalom:

Bálint Sándor [1976]: Karácsony, húsvét, pünkösd. Szent István Társulat, Budapest.

Ortutay Gyula [1981]: Magyar néprajzi lexikon. Negyedik kötet. Akadémiai kiadó, Budapest.