„Régi Dolgok” – A szögediség fundamentuma
A szegedi Móra Ferenc Múzeum új állandó néprajzi kiállítása azokat a sajátságokat mutatja be, amelyek révén Szeged kiemelkedett a dél-alföldi mezővárosok sorából. A cél egyrészt a 19. század végi és 20. század első felére jellemző paraszti – polgárparaszti életmód jellegzetességeinek, másrészt a közösség kiemelkedő tehetségeinek, alkotóinak megjelenítése, munkáikon keresztül. A tárgyak válogatásánál törekedtünk arra is, hogy napjainkhoz közelítve jelenítsünk meg egy-egy témát.
A kiállításban emléket állítunk azoknak az íróknak, tudósoknak, akik páratlan szorgalommal örökítették meg a vidék lakóinak ünnepeit és hétköznapjait.
A vidékünkön még hallható, ö-ző nyelvjárást népdalok, mesék, illetve a kreativitást igénylő manuális játékok segítségével mutatjuk be.
Az árvíz után nagyvárosias formában újjáépült Szeged határában napjainkig meghatározó a tanyás gazdálkodás. A kiállításban bemutatjuk a homoki gazdálkodás termelési technológiáját és sajátságos eszközkészletét, kiemelve a néhány évtizede még meghatározó jelentőségű fűszerpaprika-termesztés hagyományait és jelenét.
A szegedi szőlőtermesztés a filoxéra járvány után virágzott fel. A termesztés munkaeszközei mellett a feldolgozás és a borászat egy-egy sajátos eszközét is elhelyeztük a kiállításban.
A paraszti gazdálkodás és a mezőgazdasági termelésre alapozott iparágak mellett olyan jeles kézműiparok ismertetésére vállalkoztunk, mint a híres szegedi papucs készítése, a késes mesterség, a kékfestő ipar és a bognárok, kocsigyártók tevékenysége.
A tiszai halászat, mint a 19. században meghatározó megélhetési forrás, nem maradhat ki a bemutatásra kerülő szegediségek közül. A tárlaton az egykor használt eszközök mellett megjelennek a mesterséget bemutató archív fotók is.
Szeged belvárosának bécsi és budapesti építészek által tervezett palotái mellett a külső városrészekben épített parasztházak napsugárdíszes oromzatait fotók, illetve az újjáépítés során fő szerepet játszó Lechner építésziroda által készített típustervek segítségével mutatjuk be.
A városlakók és a határban élő tanyaiak egyik fő találkozási pontja a piac. A város egykori piacainak megjelenítése, és a mai állapotok egybevetése érdekessége a tárlatnak.
A másik találkozási pont a templom és a szegediek Havi Boldogasszony tiszteletére tartott búcsúja. A 19. századi, paraszti magánáhítat tárgyai mellett bemutatjuk azokat a tárgyakat is, amelyeket az 1990-es évek végén, Alsóvároson tartott havibúcsú vásárán gyűjtöttünk.
A tárlaton mintegy 250 tárgy szerepel, 130 négyzetméternyi kiállítóterületen elhelyezve. Az egyes tematikai egységek teljesebb körű befogadását nagyméretű érintőképernyő segíti.
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával, a Magyar Géniusz Program keretében valósult meg.
Kurátor: Bárkányi Ildikó
Társkurátorok: Fodor Ferenc, Glässerné Nagyillés Anikó, Mód László, Takács Gergely, Vukov
Anikó Veronika
Bővebben:
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2024/10/31/mod-laszlo-regi-dolgok-a-szogediseg-fundamentuma/
https://www.magyargeniuszprogram.hu/a-szogediseg-fundamentuma
