Igazi kattintásvadász cím, mely egy 1888-ban játszódó botrányra utal. Történt ugyanis, hogy egy szegedi hölgyemény, bizonyos Béres Etel, Erzsébet királyné udvarhölgyének adta ki magát Cegléden és többeket megtévesztett és megkárosított. Leghiszékenyebb áldozata egy módos polgárasszony, Pless Györgyné volt, akit szép lassan szinte mindenéből kiforgatott. A csaló Gróf Nákó Gabriella, csillagkeresztes hölgyként a ceglédi asszony lakásában élt és világias életmódját szállásadója kölcsöneiből finanszírozta. Szépen berendezett szobája, díszes ruhái és drágának ható ékszerei mellett a királynétól érkező levelek is segítették a megtévesztést. Később kiderült, hogy a leveleket előzetes megbeszélés szerint egy bizonyos Bakalovics Eszter, két szegedi hordár szeretője küldte. A levelek segítségével a hiszékeny szállásadót sikerült meggyőzni róla, hogy költségeit a királyi udvari pénztár fogja megtéríteni, sőt még a királyné látogatását is kilátásba helyezték. A levelek ellenére is kezdett gyanú ébredni a derék polgárasszonyban, így Etel időszerűnek látta, hogy egy a Burgba szóló meghívás ürügyén pénzzé tegye ingóságait és ékszereit ruháiba rejtve elutazzon Ceglédről. A csendőrség azonban régóta figyelte a különc asszonyt és még szökése előtt kihallgatták. Kezdetben hevesen tiltakozott, végül mindent bevallott és bűntársát is leleplezte.

A szegedi csalók botrányos viselkedéséről helyi és országos lapok is beszámoltak. A tanulságos történet jól mutatja az Erzsébet királyné iránti lelkesedést és annak kisugárzását a királyné szűkebb környezetére is. A királyné különc viselkedése, végtelen utazásokkal és kimerítő sporttevékenységgel tarkított életmódja nagyon megnehezítette az őt kísérő udvarhölgyek dolgát. A királynét Magyarországon körülvevő szeretet olykor feledtette a nehézségeket. Gróf Festetics Mária udvarhölgy egy budai bál kapcsán jegyezte le a következőket naplójába, 1873. január 24-én: „Valósággal meghatódtam a fogadtatástól. Alig tudtam bejutni az ajtón, és majd elakadt a lélegzetem, míg a sok kérdésre válaszolni tudtam, annyira körülzsongtak. „A királyné udvarhölgye” Pesten valóságos varázsige”.

… nem csak Pesten, Szegeden és Cegléden is.

Szöveg: Kollár Csilla, a kiállítás kurátora

Fotó: Wágner Sándor: Erzsébet királyné, 1890 körül. Magyar Nemzeti Múzeum.

A kiállítás a Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös tárlata.