Jelentés
Szermonostor 2013. évi feltárásáról

Szermonostor régészeti feltárása hosszú ideje folyik. 1970 és 1976 között a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei Trogmayer Ottó vezetésével feltárták a templomot és a kolostor lakóépülettömbjét. 1980 óta folytatom az ásatást, aminek a célja a kolostor nagy kiterjedésű gazdasági épületeinek, valamint az alatta fekvő kora Árpád-kori, és az elpusztult épületek fölött található késő középkori település maradványainak a feltárása.

Pirossal jelölve az idei feltárás területe

2013-ban július 1-től szeptember 6-ig tudtuk folytatni a feltárást, az NKA 2 millió Ft-os támogatásából, és a Móra Ferenc Múzeum által a pályázathoz biztosított 2 millió Ft önrészből.
A még feltárandó területünk ÉK-i részén dolgoztunk, nagy részben korábbi években megnyitott szelvények feltárását folytattuk, illetve fejeztük be.

12/1. szelvény: kibontottuk a „fakolostor” 4. járószintjét, ami kemény, jól lejárt padlószint a szelvény Ny-i sávjában. A 12/6 – 12/30 és 12/43. árkok kereszteződése alatt egy 110 cm átmérőjű, 145 cm mély, függőleges falú, nagy tároló gödröt tárunk fel, amiben egy ló feje és nyaka feküdt in situ, egy darabban. A következő szint a KU 1. szintje volt, ami a szétterített kőtörmelék teteje, ezért itt felfüggesztettük a szelvény feltárását (ez nem sérülhet a tél folyamán).

08/1 – 08/2. szelvény: ezekben a szelvényekben már a kőkolostor járószintje alatt járunk. Így tanulmányozni tudtuk a K-Ny-i irányú kőfal szerkezetét: alul kb. 50 – 60 cm mély meszes – habarcsos alapozás látható, amelybe tégla- és kőtöredékeket dobáltak bele. Erre rakták a felmenő falat, amiből itt a legalsó kvádersor maradt meg. Kiderült, hogy a várakozásunkkal ellentétben a keleti oldalon nincs É-D-i irányú zárófal: azaz a K-i 3. helyiség nem létezik! Ehelyett a 82/3. szelvény déli szélén keleti irányba haladó kőfal tovább folytatódik kelet felé- tehát itt egy K-Ny-i irányú, kb. 5 m széles épületszárny indul. Az É-D- irányú K-i épületszárny Ny-i fala pedig megszakad, és a két kőfalvégződés között 2,6 m, a belül kibontott nagy oszlophelyek (kapufélfa oszlopai) között pedig kereken 2 m széles kapu nyílott keleti irányba.
A legérdekesebb eredményeket a 12/2 – 13/1 – 82/8. D-i Tf. területe nyújtotta. Ezek a szelvények a K-i 4. helyiség nyugati fala mentén, illetve a helyiség közepén meghagyott tanúfal területén adtak lehetőséget új információk megszerzésére. Kiderült, hogy a 12. szd. közepétől nemzetségi udvarhely – ill. nemesi udvarházként funkcionáló épületet lebonthatták, és a nyugati fala közepén egy 2,5 m széles kőlépcsőt alakítottak ki, ami a korábbi pincében megépített, ipari célú (?) kemencéhez vezetett. Mindkét szelvényben a kolostorépületek pusztulása utáni, szétterített kőtörmelékes KU 1. szint alól indult a lépcsősor, tehát a kemence használata a tatárjárás előtti kolostor gazdasági udvarának idején lehetett használatban.

A 2,5 m széles kőlépcső

Kemence a K-i 4. helyiség közepén

12/2. szelvény: az Árpád-kori település újabb részlete került napvilágra: ebben a szelvényben folytatódik a Ny-K-i irányú, déli paliszádfal (80/X/5. á, – 94/8. á, – 08/73. árok folytatása), majd derékszögben elkanyarodik északi irányba.

Vályi Katalin