Népi építészeti tábor Domaszéken

 

A népi építészetet ismertetik meg 10-16 éves diákokkal Domaszéken egy népi építészeti táborban. A Móra Ferenc Múzeum Interreg-IPA pályázatának köszönhetően a fiatalok kipróbálják majd a vályogvetést és a tapasztást, nyári kemencét építenek, valamint megismerik a népi építészet legfontosabb elemeit.

 

Korosztály: 10-16 éves gyermekek számára

Időpont: 2019. július 22-26. (Hétfő reggeltől péntek délutánig)

Helyszín: Feketeszéli Tanya, Domaszék Tanya 22.

Étkezés napi háromszori étkezés

Elhelyezés: lányoknak kőház, fiúknak faház, matracon, hálózsákkal.

Információ: Ruszné Rácz Ildikó Tel.: 06-20-3428-902

 

A tervezett előadások – foglalkozások:

 

1)     Előadás: A hagyományos paraszti udvar épületei, a porta elrendezése: ólak, istállók, terménytároló építmények: góré, paprikaszárító, szín. Az épületek jelentősége a gazdaságban. A tanyán élő őshonos állatok megismerése, tartásuk gazdasági hasznuk.

Gyakorlati foglalkozás: vesszőfonásos kunyhó építése.

 

2)     Előadás: A lakóház. Beosztása, a falazat és tető anyaga, építéstechnikák. Nyílászárók. Díszítőelemek a ház homlokzatán. A napsugaras házak Szegeden és környékén. Gyakorlati foglalkozás: vályogvetés, tapasztás. Nyári kemence építése

 

3)     Előadás: Élet a házban. A ház berendezése, rendben tartása. Munkák a ház körül, a állatok körül a gyümölcsösben, és a földeken.

Gyakorlati foglalkozás: nyári kemence építése, gyapjúfonás

 

4)     Előadás: A búzától a kenyérig. A kenyér útja az asztalig: vetés, aratás, hordás, őrlés, dagasztás, kemencében való sütés. A kenyérsütéshez kapcsolódó szokások, mondák.

Gyakorlati foglalkozás: kézi őrlés, kenyértészta dagasztása, kenyérlángos sütés.

 

5)     A tábor ötödik napján autóbuszos kirándulást teszünk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi kiállításaiba, ahol a gyerekek szakszerű vezetés mellett találkozhatnak a táj építészeti örökségével.

 

A „Traditional Architecture from a New Perspective – A hagyományos építészet új perspektívája” című, NEWTRAD – HUSRB/1602/32/0086 számú projekt az „Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program” projekt keretében jött létre.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

 

 

„A hagyományos építészet új perspektívából” olyan projekt, amelyet a két partnerintézmény – a zentai Magyar Művelődési Intézet  és a szegedi Móra Ferenc Múzeum közösen tervezett. Mindkét intézmény foglalkozik a kultúra és a hagyományőrzés egyes területeivel, így a közös érdeklődés közös érdek is a hagyományos építkezés dokumentálására a határokon átnyúló régióban. A projekt keretében 6 kutató (köztük hivatásos fotós is) egy éven keresztül 127 előre kiválasztott településen végez terepmunkát, a magyar-szerb határ mindkét oldalán, melynek keretében a vidéki építészet meglévő, hagyományos emlékeit és a változások jellemző irányait dokumentálják. Ennek része egy előre kidolgozott kérdőív felvétele a egyes településeken kiválasztott épületekről, a fotó- és esetenként video-dokumentáció, valamint a szóbeli emlékanyag rögzítése. (A projekt végén az arra alkalmas felvételekből virtuális „túrákat” állítanak majd össze a multimédiás szakértők, amelyekkel a felmért házakat kívül-belül körbe lehet járni a projekt honlapján elérhető animációban.)

A projekt célja és legfőbb eredménye az a kézikönyv lesz, amely szegedi nagytáj építészeti örökségének összefoglalása, gyakorló építészmérnökök számára. A kiadvány szerb és magyar nyelven a épített örökséget elemeire bontva, egységenként és variánsokban mutatja be, segítséget nyújtva a tájba illeszkedő épületek tervezéséhez. A kötetet egyetemek, iskolák, múzeumok, építész kamarák és polgári szervezetek gyakorlati útmutatójának szánjuk. A program keretében művészeti és műemlékvédelmi tábort szerveznek Zentán

középiskolás diákok számára, ahol a helyi vidéki építészetet fedezik fel, és  egy néprajzi tábort 12-14 éves korú gyermekek számára , ahol a hagyományos életmóddal a gyakorlatban ismerkedhetnek meg.  A projektet Zentán nyitókonferencia, Szegeden pedig záró konferencia fogja keretbe.

A kiválasztott 127 település a szegedi nagytáj része, a Kálmány Lajos, Bálint Sándor által körülhatárolt, Szegedről kirajzott telepesek által benépesített csongrádi, homokháti, kiskunsági, bácskai és temesközi területekhez tartozik.

A közös származás lenyomata tükröződik a hagyományos faluképben és az építészetben, amellett, hogy a 20. század második felétől az életkörülmények változása és a lakosságváltások a falusi kép átalakulásához vezettek. Az építészet új irányzatai lassan módosítják a falvak képét, és az új, modern épületek válnak a településkép formálóivá.

A lakó- és gazdasági épületekben egyes, akár a 18. századra visszavezethető elemek még azonosíthatók,  a 20. században azonban a hagyományos falukép fokozatos feloldódásával kell számolnunk. A tradicionális építészet fennmaradt, különleges értékű épületeinek dokumentálásával később pótolhatatlan örökségvédelmi feladatot teljesítenek a projekt résztvevői.

A kutatás kiterjed a hagyományos építőanyagok és technikák számbavételére, az épületek tájolásának, a lakóhelyként alkalmas terület kiválasztásának szempontjaira, a természeti környezettel való együttélés technikai megoldásainak feltérképezésére. Kiterjed a nyílászárók, a díszítőelemek, tetőszerkezetek és fedőanyagok dokumentálására, az épület és életmód összefüggéseinek feltárására.

A gyakorlati útmutatónak szánt kézikönyvet az építészettel hivatásszerűen foglalkozók körén kívül szeretnénk eljuttatni azokhoz az identitásukat vagy lakóhelyükhöz való kötődésüket tudatosan vállaló magánszemélyeknek is, akik megfelelő hajlékukat egy-egy felújítandó régi lakóépületben találják meg.

A projekt során mindvégig szem előtt tartjuk, hogy a kutatás multikulturális területen zajlik, a nemzetiségi hovatartozás befolyásolja az egyes épületek jellemzőit.

A készülő építészeti útmutató célja, hogy a hagyományos építészet modern, a mai életmódot kiszolgáló épületekben, illetve a mai életformának megfelelő módon jelenjenek meg.

A projekt megfelel az alábbiaknak:

- ICOMOS  nemzetközi ajánlásai, különösen az 1973. évi thesszaloniki ajánlások – a vidéki építészet megőrzéséről és revitalizációjáról;

- Tlaxcala Nyilatkozat a kistelepülések újjáélesztéséről – ez a nyilatkozat összefoglalja az összes szükséges elemet

- Európai Területfejlesztési Terv (ESDP) – a kulturális és épített örökséggel foglalkozó rész,

- Az épített népi örökségről szóló oklevél – a hagyományos építészet megőrzésén alapuló dokumentum a régiókban többnemzetiségű népességgel;

- A Bruges-i határozat: a történelmi városok rehabilitációjára vonatkozó elvek

- A történelmi városok és városi területek megőrzéséről szóló charta – ez a dokumentum azokra a területekre összpontosít, amelyek dokumentálják a történelmet és megőrzik a közösség hagyományait.

 

Az építészeti útmutató mintaképe a Mike Shanahan által készített kiadványokból származik, a CORK RURAL DESIGN GUIDE c. munkája 2003-ban jelent meg (http://www.corkcoco.ie/co/pdf/578944050.pdf). Másik modell a 2014-ben megjelent, Krizsán András által összeállított BALATON HIGHLAND DESIGN GUIDE (https://issuu.com/modumkft/docs/balatonfelvidek_epitszeti_utmutat). Mike Shanahan és Krizsán András építészeti útmutatásai rendkívül hasznosnak bizonyultak, a kiadványok ajánlásai széles körben használatosak a saját környezetükben. Annak érdekében, hogy megőrizzék a hagyományos vidéki építészet elemeit és befolyásolják az olyan épületek építését, amelyek illeszkednek a természetes környezetbe, építészeti útmutatót állítottak össze, hogy az építészek, az építőmérnökök és az engedélyek kiadó testületei referenciaként használják azokat mindennapi tevékenységükben. Ösztönzik őket arra, hogy figyelembe vegyék a táj, a régió és a táj jellegzetességeit és a hagyományra támaszkodva  új és izgalmas házakat tervezzenek.

 

A kutatás során létrehozott adatbázis építészeti archívumként mindkét intézmény rendelkezésére áll, rendszerezett adatfelvételi lapjaival és fotóival felbecsülhetetlen értékű adattárat alkot. A kutatás kiterjed a levéltári és más írott források (helyi települések irattárai, építészeti rendeletek, építészeti arculati kézikönyvek stb.) anyagának egybegyűjtésére és rendszerezett tárolására is.