Szeged 300 konferencia

A KONFERENCIÁRA A REGISZTRÁCIÓ LEZÁRULT.

 

 

PROGRAM

2019. május 9. csütörtök

 

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Díszterem 

(Szeged, Széchenyi tér 10.)

 

10.00

Köszöntő: Dr. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere

 

10.20 – 10.50

Romsics Ignác (akadémikus, egyetemi tanár – Eszterházy Károly Egyetem, Modernkori Magyar Történeti Tanszék): 

Magyar történelem, szegedi történelem – az elmúlt három évszázadban

 

10.50 – 11.10

Tomka Béla (egyetemi tanár, tanszékvezető – Szegedi Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszék): 

Nemzetközi társadalomtörténeti tendenciák és Szeged a 20. században

 

11.10 – 11.30

Máté-Tóth András (tanszékvezető egyetemi tanár – Szegedi Tudományegyetem, Vallástudományi Tanszék) – Mezey András (történész – Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára): 

A vallási tényező szerepe Szeged modernkori történetében

 

11.30 – 11.50

Nátyi Róbert (főiskolai docens – Szegedi Tudományegyetem, Zeneművészeti Kar): 

Szeged európai képzőművészeti kontextusban

 

11.50 – 12.10

Hozzászólások

 

12.10 – 13.20

Ebédszünet

 

 

Móra Ferenc Múzeum –  Fekete ház (Szeged, Somogyi u. 13.)

13.20

Köszöntő: Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója

 

13.30 – 13.50

Balog Iván (tanszékvezető egyetemi docens – Szegedi Tudományegyetem, Szociológia Tanszék): 

Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre?

13.50 – 14.10

Bíró-Balogh Tamás (irodalomtörténész – Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar): 

Kölcsönhatásban: írók, költők és Szeged

 

14.10 – 14.30

Horváth Ferenc (ny. régész – Móra Ferenc Múzeum): 

A szegedi vár bontása. A vár helye és szerepe a szegediek gondolkodásában

 

14.30 – 14.50

Marjanucz László (tanszékvezető egyetemi tanár – Szegedi Tudományegyetem, Modernkori Magyar Történeti Tanszék): 

Szeged hosszú XVIII. százada 

 

14.50 – 15.00

Hozzászólások

 

15.00 – 15.20

Kávészünet

 

15.20 – 15.40

Lencsés Gyula (egyetemi adjunktus – Szegedi Tudományegyetem, Szociológia Tanszék): 

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól

 

15.40 – 16.00

Tóth István (osztályvezető történész – Móra Ferenc Múzeum): 

Szeged arculatának változásai 1879-1944 (A változó Szeged – épületek, utcák, terek felvételein)

 

16.00 – 16.20

Nyéki Tamás (kulturális referens – Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Művelődési Osztály): 

1956 emlékezete a szegedi városképben

 

16.20 – 16.40

Medgyesi Konstantin (egyetemi adjunktus – Szegedi Tudományegyetem; tudományos igazgatóhelyettes – Móra Ferenc Múzeum): 

A „szegedi” Móra Ferenc

 

16.40 – 16.50

Hozzászólások

 

16.50

A konferencia zárása

 

 

A KONFERENCIA ELŐADÁSAINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓI

Tomka Béla: Nemzetközi társadalomtörténeti tendenciák és Szeged a 20. században
Az előadás áttekinti az európai társadalmak fejlődési trendjeit néhány kiemelt területen a 20. században, majd kísérletet tesz arra, hogy ezen kontextusban elhelyezze a Szegeden megfigyelhető változásokat. Eközben különös figyelmet kapnak az urbanizáció mennyiségi és minőségi aspektusai, de szintén elemzés tárgya lesz a népességfejlődés és az oktatás története.

Máté-Tóth András – Mezey András: A vallási tényező szerepe Szeged modernkori történetében
Szeged 300 éves évfordulóján a város vallási dimenziójára is érdemes figyelmet fordítani. S nem csupán a fogadalmi templom miatt, amely városunk vallási és egyben profán szimbóluma, hanem a vallás sokrétű jelenléte miatt is. Előadásomban Szeged történetét három szakaszra felosztva próbálom bemutatni, hogy a vallás milyen társadalmi funkciókat látott el ezekben a szakaszokban, kiemelten az elmúlt 100 esztendőre és a jelenre koncentrálva.

Balog Iván: Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre?
A XX. század legnagyobb magyar politikai gondolkodója ezer szállal kötődik Szegedhez. Itt, a piaristáknál töltött gimnáziumi évei után egyetemünk jogi karán doktorált, itt kötött barátságot Erdei Ferenccel, ismerkedett meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával, majd 1945 után évekig itt lett professzor. 1989-ban valóságos Bibó-reneszánsz kezdődött, amelynek egyik jelentős állomása volt az a Bibó-konferencia, amelyet az akkori politikai erők egyfajta főpróbának fogtak fel.

Horváth Ferenc: A szegedi vár bontása. A vár helye és szerepe a szegediek gondolkodásában
Az előadás a vár és a város kapcsolatát vázolja fel a kezdetektől a várbontásig. Ennek során áttekinti a középkori és a török vár, a Habsburg erődítmény, majd várbörtön korszakai alatt bekövetkezett fontosabb változásokat és azok hatását a város életére. Röviden ismerteti a vár lebontásának körülményeit, és befejezésül áttekinti a már lebontott építmény utóéletét. Az előadás a ma is álló vármaradvány sorsának alakulásával zárul.

Marjanucz László: Szeged hosszú XVIII. százada
Szeged XVIII. századi történetének kardinális kérdése, hogy a visszaadott szabad királyi jogállás milyen mértékben hatott a város anyagi és szellemi erejének kifejlésére. Előbbi nem kis mértékben a rang közjogi illetve magánjogi jellegű adottságaiból illetve kötelezettségeiből származtak. Szegedet, mint az ország negyedik rendjének tagját valóságos nemesi jogok illették meg, pl. polgárai harmincadmentességet élveztek, ami kedvezett a kereskedelmi tőke fölhalmozásának. Szeged ura lehetett a város területén kívüli földbirtokoknak, és gyakorolhatta a földesuraságának hasznos jogait, a királyi kisebb haszonvételeket. Ezek a privilégiumok a város polgárságának anyagi megerősödését szolgálták.
A fejlődés fontos mutatója az össznépesség alakulása. 1720 és 1786 között a lakosság száma 14 000-ről 21 519-re emelkedett. Nagy arányokban külföldiek betelepüléséből származott a növekedés, ami tükröződött az újpolgár – fölvételekben is: a külhoni eredetű polgárok száma általában fölülmúlta a helyi lakosokból verbuválódott polgárok számát.
A fejlődés másik tényezője Szeged határának kialakulása, ami a mezőgazdaság föltételeit javította, lakosságának személyes szabadsága pedig a tanyás települési rendszer kialakulásához vezetett. Társadalmának jogi tagozódása: polgárok, lakosok, vendégek befolyásolta a kenyérkereseti módokat: mezőgazdasági ingatlant szinte mindhárom csoport tagjai bírhattak, ezért is magas Szeged lakosságának mezőgazdaságból élő aránya (75%), míg iparűzéshez szakmai végzettség és polgárjog szükségeltetett. A város iparosainak és kereskedőinek az összlakossághoz márt arányainak lassú növekedése ugyancsak a polgáriasodottság fontos mutatója.

Szellemi gyarapodásának lényeges eleme a fejlett egyházi élet és a „nemzeti iskolák” negyedének kialakulása. A Piarista Gimnázium 1720 óta Szeged nagy hagyományú kulturális formálója, Dugonics Andrással, a magyar szellemi élet első nagyhatású szegedi szószólójával, és Vedres Istvánnal, a korabeli város polgárias képének kialakítójával.
Bíró-Balogh Tamás: Kölcsönhatásban: írók, költők és Szeged
Szeged város és a kultúrája természetesen hatással volt egymásra. Ez azonban nemcsak az ún. „szegedi írók” kérdése, sokkal rétegzettebb probléma. Egy város irodalma, irodalmi élete ugyanis három összetevőből áll: 1) a ténylegesen szegedi írók működéséből, 2) az ideiglenesen a városban tartózkodó alkotók vonatkozó munkáiból, 3) és a városba érkező, annak kultúráját színesítő író-költők látogatásából, amely lehet akár csak egy-két nap, a hatás kölcsönös. A három réteg elválaszthatatlan egymástól, Szeged kultúrája lenne szegényebb, ha nem összetettségében értelmeznénk a kérdést. Az előadás erre tesz kísérletet.

Lencsés Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól
A Buday György, Radnóti Miklós, Ortutay Gyula és Erdei Ferenc nevével fémjelezhető Művészeti Kollégium Szeged két világháború közötti történetének egyik legnagyobb hatású szellemi műhelye. Tanyai szociális munkájuknak, valamint tagjaik művészi teljesítményének és a társadalomkutatásban elért eredményeinek köszönhetően hamar országos ismertségre tettek szert. Előadásomban a Kollégium tagjainak külföldi kapcsolatairól lesz szó. A csehszlovákiai és romániai falukutató mozgalmak mellett különös figyelmet érdemel az angol és német résztvevőkkel lezajlott 1937-es dudari falukutatás, amely az azt megszervező szegediek számára magában hordozta egy tágasabb nemzetközi kapcsolatrendszer kialakulásának lehetőségét. Ez a kedvezőtlen történelmi körülmények miatt nem tudott érdemben kibontakozni, de Buday György angliai emigrációjában ápolt kapcsolatai és ebből adódó közvetítő szerepe révén a kialakult kötődések még sokáig fennmaradtak.

Tóth István: Szeged arculatának változásai 1879-1944. (A változó Szeged – épületek, utcák, terek felvételein)
Az előadás nem tipikus tanulmány. Mindössze a kronológia szabályait tartjuk szem előtt. Bevezetőben viszonylag korai 1713-as térkép alapján a város hármas tagozódását még jól érzékelhetjük. A képi megjelenítés csak a 19. század közepétől alkalmas az egyes területek, városrészek átalakulásának dokumentálására. A városkép változásait a terek át és kialakulását, valamint utcák, jelentősebb középületek átalakulását a fotográfia segítségével tudjuk bemutatni. A terek Szeged esetében sem mentesek a kereskedelmi rendezvényektől, konkrétan a piacoktól. Így a terek a fotografálás nem véletlen célpontjai. Az egyes városrendezési korszakok utcák sorsát döntötték el. Ezek fényképen történő megjelenítéséből emelünk be előadásunkba. Az árvíz előtti képek után az árvíz és az azt követő dinamikus városépítés képei alkalmasok témánk bemutatására. Az országos jelentőségű kiállítások 1876-ból, 1899-ből, 1909-ből, majd a két világháború között rendszeressé váló Szegedi Ipari Vásárok képei hasonlóan jó források témánkhoz. Szándékunk szerint a Tisza rakpartjától a Halpiacig, a Palánk fokozatos átépülésén keresztül a Klauzál tér – Széchenyi tér kettéválásán át az Anna-kút kereszteződés formálódásával kíséreljük meg bemutatni a város átalakulását. Az átalakulások szinte természetes következménye, hogy egyes jellegzetes, korábban a város életében jelentőséggel bíró – mondhatni városképi jelentőségű épületek eltűnnek, mások foglalják el helyüket.

Nyéki Tamás: 1956 emlékezete a szegedi városképben
Az 1989-es rendszerváltozás után, ahogy minden településen, Szegeden is igyekeztek emlékhelyeket kialakítani az évtizedekig elhallgatott 1956-os forradalomnak. Az eltelt 30 év során különféle jellegű, minőségű és gondolatiságú szobor- és táblaemléket emeltek, amelyek mára jól kirajzolják a szegedi 1956-os megemlékezések térbeli és emlékezetpolitikai szerkezetét. Az előadás nem csak ezeket tekinti át, hanem kitér az 1956 és 1989 közötti hivatalosnak tekintett, mégis szűkkörű megemlékezésekre, és a főleg az 50. évfordulótól kezdve szervezett, személyesebb hangulatú emlékező sétákra.

Medgyesi Konstantin: A „szegedi” Móra Ferenc
Móra Ferenc az 1920-as és az 1930-as években országosan az egyik legismertebb szegedi polgárnak számított. Cikkeinek, könyveinek köszönhetően szerte az országban tudtak a „szegedi” Móra Ferenc író, régészeti és múzeumigazgatói tevékenységéről. Móra ugyanakkor lelkileg egész életében kiskunfélegyházinak tartotta magát – Szegedre 23 évesen majdhogynem véletlenül került; ettől függetlenül mélyen kialakult benne a szegediség életérzése. Bármerre járt a világban, mindenhol Szegedet kereste. Ez kiderül jegyzeteiből, esszéiből. Nem véletlen, hogy a későbbiekben hiába volt erős a főváros csábítása, életvitelszerűen soha nem hagyta el Szegedet, itt élt haláláig. Előadásomban Móra különböző szövegeit áttekintve a szegediség érzését a nyelv- és fogalomhasználaton keresztül vizsgálom.

 

szeged_mjvo_cimer         logo

nka