Régészeti feltárásokhoz kapcsolódó szolgáltatások

GEODÉZIAI CSOPORT SZOLGÁLTATÁSOK

Magnetométeres felmérés
A régészeti lelőhelyek roncsolásmentes vizsgálatának egyik változatát jelenti a magnetométeres felmérés. Az ásatáshoz képest relatív költség-, és időhatékony módszer segítségével egyes lelőhelyeken előforduló antropogén hatások kimutathatóak, így a régészeti lelőhelyek kiterjedése, valamint intenzitása ásatás előtt megalapítható. A vizsgálat tudományos alapját az nyújtja, hogy a készülék az antropogén hatások eltérő mágneses adatainak az érzékelésére képes, mivel a környezethez képest, a régészeti jelenségek estében másfajta mágneses adatok gyűjthetők. Így a területen kimutathatóak az egykor élt emberek által földbe mélyített jelenségek (házak, árkok, gödrök, kemencék és természetesen a sírok is). Természetesen ez a módszer sem helyettesíti a feltárást, de ásatás nélkül egy pontosabb képet lehet alkotni a vizsgált területen a föld alatt lévő régészeti jelenségekről.
A magnetométeres kutatás terepbejárással kiegészítve pedig, kifejezetten pontos előrejelzést tud adni egyes területek régészeti fedettségéről és intenzitásáról.

Elsődleges feldolgozás:
Geodéziai és térinformatikai feldolgozás
A modern nagyfelületű feltárások megkövetelik a régészeti célú geodézia alkalmazását, továbbá mindez a régészeti protokollok részévé is vált az utóbbi évtizedben. A feltárások során a régészeti objektumok és egyéb jelenségek, valamint a szelvények térbeli rögzítése nagy pontosságú RTK GPS műszerrel történik (aminek valós idejű korrekcióját a Földmérési és Távérzékelési Intézet GPS hálózati szolgáltatása biztosítja). Amennyiben bizonyos körülmények miatt az RTK GPS nem használható a régészeti jelenségek beméréséhez, abban az estben mérőállomás használatára kerül sor.
Természetesen a terepi adatgyűjtést követően a régészeti lelőhely dokumentációjának adatbázisba rögzítése is beletartozik a szolgáltatásban. Ez minden esetben az egységes dokumentációs protokoll elvárásainak megfélően történik, mind digitális, mind pedig nyomtatott verzióban. A feldolgozás elsődlegesen CAD típus szoftverben történik, azonban igény szerint a digitális állományok GIS szoftverben is elkészíthetőek, konvertálhatóak.

Munkatársaink: Czukor Péter; Németh Dániel; Zoltán Sándor Péter

 

ARCHEOBOTANIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

Az élet nyomait őrző egykori települések régészeti feltárása során nem csak tárgyi leletek (épületnyomok, cserepek, eszközök) kerülnek napvilágra, hanem az életmódról és a szűkebb környezetről árulkodó szerves maradványok, un. környezeti leletek is. Az archaeobotanika vagy más néven régészeti növénytan, a növényi makrofossziliák (magvak, termése, egyéb szabad szemmel is látható növényi részek) vizsgálatával foglalkozó tudományág.
A talajba került makrofosszíliák számos tényező miatt különböző módon fosszílizálódnak. Fennmaradásuk függ a maradványok ellenálló képességétől, az egyes növényfajok maghozamától, a termés/mag terjedésének módjától, konzerválódásuk okától, a talaj típusától, vertikális elhelyezkedésétől vagy a növénylelet korától. A hazai éghajlati viszonyok mellett leggyakrabban szenült növénymaradványokkal találkozunk, ezek legnagyobb részét a kultúrterületek növényei (gabonák és azok gyomnövényei) teszik ki, és felhalmozódásuk elsősorban emberi tevékenységgel hozható összefüggésbe. Az egykori vegetáció rekonstruálása szempontjából jelentősek a kutak, emésztőgödrök, árkok vízzel telített rétegei, melyek nagy gyakorisággal őrzik meg az egykori természetes környezetből bekerülő növények diaspóráit is. Az archaeobotanikai maradványok egy másik csoportját alkotják az un. indirekt növényleletek, melyekkel paticsok, kerámiák lenyomataiban, zárványaiban fordulnak elő.

Az archaeobotanika kutatásának legfőbb irányelve az egyes kultúrák növényismerete és a növénytermesztés fejlődése. Nyomon követi a kultúrnövények terjedését, a gyűjtögetett növények szerepét, azok változását a különböző régészeti korokban, következtet a táplálkozási szokásokra, az emberi közösségek életformájára valamint kísérletet tesz az egykori környezet rekonstrukciójára is.

Szolgáltatás
A növényi makrofosszíliák kinyerése a földmintákból, flotáló berendezéssel (2,5 és 0,3 mm lyukbőségű sziták használatával).
A flotált minták durva válogatása, a szervetlen és szerves maradványok elkülönítése.
A flotált mintákban talált magvak és termések növényi taxonokra történő válogatása sztereo binokuláris mikroszkóp alatt.
A kiválogatott magvak és termések fajokra történő meghatározása összehasonlító mag- és termésgyűjtemény, határozókönyvek és cikkek felhasználásával.
A meghatározott magvak és termések csomagolása.
A jelentősebbnek ítélt magvakról/termésekről digitális felvételek készítése.
A kimutatott növényfajok kvantitatív és kvalitatív értékelése, következtetések levonása a lelőhely gazdálkodására (termesztett növények, gyomnövények, ruderáliák) és az egykori természeti környezetre vonatkozóan.

Munkatársunk: Torma Andrea – archeobotanikus

RESTAURÁLÁS

Leletanyagok, műtárgyak tisztítása, konzerválása és restaurálása intézmények, cégek és magánszemélyek részére

A Móra Ferenc Múzeum vállalja cégek, magánszemélyek, magángyűjtők, közületek, intézmények néprajzi, történeti, képzőművészeti, régészeti tárgyak, gyűjteményi, mű- és egyedi darabok stb. tisztítását, konzerválását és restaurálását.

A múzeum képzett, több évtizedes gyakorlattal rendelkező, okleveles szakember gárdával rendelkezik. Ez a személyi állomány biztosítja, a múzeum 2010-ben felépített 4000 négyzetméteres raktárbázisán kialakított közel 300 négyzetméteres restaurátor központ működését, megfelelő keretet és technikai hátteret ad a kerámia, porcelán, üveg, papír, fém, festmények, képkeretek stb. szakszerű tisztításához, konzerválásához és restaurálásához. A közel 40 m2 alapterületű mosó és savazó helyiség, valamint a 70 négyzetméteres központi restaurátor labor lehetővé teszi nagymennyiségű régészeti leletanyag tisztítását (kerámia, csont stb.), válogatását, ragasztását, a kisebb laborok alkalmasak a különböző anyagú – régészeti fémek, egyedi darabok stb. – műtárgyak restaurálására.

Főbb technikai eszközeink, berendezéseink:

- Ostoros technikai függőmotorok (nagy mennyiségű leletanyag hatékony tisztítására alkalmas)

-  Kézi – labor mikromotorok (aprólékos, precíziós tisztításra alkalmas)

-   Száraz és nedves tisztításra alkalmas ultrahangos depurátorok, amelyek a makacs szennyeződések, korróziós termékek eltávolítását szolgálják

-   Ultrahangos tisztító berendezés (a tárgyak nehezen hozzáférhető, vagy el nem érhető részeinek ultrahang segítségével történő hatékony tisztítását szolgálja)

-   Szárító és vákuumszekrények (a tárgyakat az eszközök segítségével így nem csak felületileg, hanem teljes keresztmetszetükben is konzerválni tudjuk, így hatékonyabb védelmet     tudunk biztosítani a humán, és a környezet légnemű károsítóival szemben)

-   Szemcseszóró berendezés (60 és 250 mikronos szemcseméretű szóróanyag használatával a makacs szennyeződéseket tudjuk hatékonyan eltávolítani)

-  A restaurátor laborok speciális vízhálózata vízlágyító, vastalanító és klórtalanító berendezésekre van csatlakoztatva, így a műtárgyakra ártalmas csapvízzel a tárgyak nem érintkeznek.

-  A restaurátor laborok mindegyike mikroszkóppal felszerelt, amelyek az aprólékos részletek tisztításához elengedhetetlen. A mikroszkópra csatlakoztatható digitális fényképezőgép alkalmas fotódokumentáció készítésére.

-  A restaurátor központ a hálózati- és mobil elszívók mellett, egy 3 méteres karral rendelkező, nagy teljesítményű elszívóval is rendelkezik, amely alatt lehetőségünk nyílik nagyobb méretű tárgyak tisztítását, konzerválását elvégezni (pl. ládák, komódok stb.)