Móra – fából

Befejeződött Tápai Antal kemény kőrisfából faragott Móra Ferenc-szobrának restaurálása; a munka apropóját az adta, hogy 125 éve adta át Ferencz József császár a szegedi Somogyi-könyvtárat, melyet 1917-től az író vezetett – jelentette be Szabó Tamás, a Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora.

1879-ben a kiáradt Tisza romba döntötte a várost, s a katasztrófát követően Somogyi Károly esztergomi kanonok felajánlotta könyvtárát Szegednek. A könyvtár 1883. október 16-án nyílt meg az egykori főreáliskola földszintjén, az épület néhány termében és folyosóján helyezték el többek között azokat a „régiségeket”, melyeket a vár árvizet követő elbontása során találtak, ez jelentette a mai múzeum alapját – mondta a szakember.

A könyvtár és a múzeum egészen 1950-ig egy intézményként működött. Móra Ferenc 1904-től könyvtárnoka, majd 1917-től haláláig – 1934-ig – igazgatója volt a Somogyi-könyvtárnak – tette hozzá a főrestaurátor.
Móra volt az, aki felismerte a fiatal lakatosinasként dolgozó Tápai Antal tehetségét, s beajánlotta őt a fővárosi képzőművészeti főiskolára, elindítva ezzel pályafutását. Tápai Antal budapesti és római tanulmányai után Szegeden telepedett le, s a két világháború között a Tisza-parti város legfontosabb szobrászává vált – hangsúlyozta Szabó Tamás.

Móra Ferenc halála után, 1935-ben Tápai Antal elsőként készített szobrot az egykori igazgatóról. Az alkotásával sikerült ábrázolnia Móra jellegzetes tartását, a lényegi összefüggéseket azonnal felismerő tudós habitusát – fogalmazott a restaurátor.
Szabó Tamás elmondta, a szobor a két intézmény különválását követően a könyvtárhoz került, s állapota az évtizedek során igencsak leromlott. A kisebb megszakításokkal csaknem két hónapig tartó munka során kijavította a mellszobor hátoldalán keletkezett repedést és több más apró hibát, megtisztította a fát, igyekezett némileg korrigálni a hosszú évek során kialakult vetemedést, s végül új páccal látta el az alkotást.