A Pusztaszer és Algyő közötti gázszállító vezeték nyomvonalán végzett megelőző feltárások

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és a Móra Ferenc Múzeum Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma között 2008. január 14-én létrejött szerződést értelmében az elmúlt hónapokban végeztük az OTF Fővállalkozó Zrt. által tervezett, az ukrán-magyar határtól Kecskemét-Városföldön át Algyőig épülő gázszállító vezeték Csongrád megye szakaszán a régészeti lelőhelyek törvényben előírt megelőző feltárását, illetve a földmunkákhoz kapcsolódó régészeti megfigyelést. A munka befejezésének határideje 2008. június 30. volt. Az előzetes felmérések szerint a gázszállító vezeték Csongrád megyei szakaszán a Múzeumnak összesen 27.250 m2 felületet kellett volna feltárnia. Végül a 29 régészeti lelőhelyen az előzetesen kalkulált területnél közel 30%-kal nagyobb terület, 36.253 m2 feltárása vált szükségessé.
A feltárásokat kezdetben három, majd májustól öt csapat végezte Gulyás Gyöngyi, Paluch Tibor, Pópity Dániel, Sóskúti Kornél és Wilhelm Gábor régészek vezetésével. A gépi földmunkát és a kézi munkaerőt, valamint a geodéziai munkát a Szakszolgálat alvállalkozói biztosították.
Az előkerült régészeti leletanyagot a terepmunkával párhuzamosan már megtisztították és restaurálták a Múzeum restaurátorai. Leltározásukra a téli időszakban, tudományos feldolgozásukra ezt kővetően kerül sor.
A munka folytatódik, mivel a vezetéképítés csak a földmunkákkal párhuzamosan végzett régészeti megfigyelés mellett történhet.
A feltáró munka Pusztaszer, Ópusztaszer, Kistelek, Balástya, Szatymaz, Szeged és Algyő területét érintette, településenként 2-5 helyszínen. Az elvégzett ásatások közül az alábbiakban mutatunk be néhányat.

Az Ópusztaszer-Kistelek közötti műúttól É-ra, a Gázteleptől Ny-ra található Árpád-kori lelőhelyen a megkutatott terület nagysága közel 1100 mo2 volt. A feltárt 44 objektum közül érdemes megemlíteni egy kör alaprajzú építménynek az altalajba mélyedő cölöpsorát.

A Kistelek, Ópusztaszer és Balástya határának találkozásánál található római kori (szarmata) település 79 objektumának döntő többsége különböző méretű méhkas, ovális és kör alakú agyagnyerő és tároló gödör volt. Ezen a lelőhelyen is sikerült egy cölöpszerkezetes épületrészletet feltárni.

Balástya déli határában egy római kori (szarmata) település és temető egy-egy részletét tárták fel a régészek. A települési objektumok többsége méhkas alakú gabonatároló gödör volt. A feltárt területen egy földbe ásott épület részlete is napvilágra került. A szarmata temetőrészletben nyolc sír került elő, melyek többségét még a szarmata időszakban kirabolták. Két D-É-i tájolású sírban eltemetett nő mellett fülbevalók, fibula, karperecek, gyöngyök és edények voltak. Az egyik sírt körárok kerítette.

Balástya és Szatymaz határán, az 5m széles és 370m hosszú nyomvonalszakaszon egy római kori (szarmata) és egy Árpád-kori település részletét tárták fel. A szarmata településrészletből említésre érdemes egy szögletes, félig földbe mélyített, 12,6 m2 területű ház és egy kemence előkerülése. A kemence sütőfelülete alá szürke, korongolt edénytöredékekből álló réteget tapasztottak a jobb hőtartás érdekében. A szarmata telep leletanyagát a kézzel formált fazéktöredékek mellett korongolt szürke hombárokhoz, duzzadt és behúzott peremű tálakhoz, bikónikus testű edényekhez tartozó töredékek alkotják. Előkerült egy római üvegpohár töredéke is.

Szeged-Kiskundorozsma északi határában, enyhén kiemelkedő magasparton, 1900 m2-es felületen 70 objektum került elő, melyek többsége egy Árpád-kori településhez tartozott. A legimpozánsabb objektum két kemencebokor volt: mindkét esetben egy-egy kemence csatlakozott a munkagödörhöz, amelyben minden kemencének saját hamus gödre volt. Az egyik kemence boltozata az egykori felszín fölé nyúlt, míg a másik kemencét az altalajba vájták. Az ásatás egyik jelentős lelete egy érme alakú, füles, öntött bronzcsüngő volt, egyik oldalán emberalak, másikon egy ló stilizált alakja vehető ki. A leletanyag döntő hányadát a korongolt, belső füles cserépbográcsok és fazekak töredékei adják. Külön említést érdemel egy díszített cserépbogrács előkerülése, amelynek pereme a fedő számára tagolt fazekak peremét utánozza.

Szeged-Kiskundorozsma északi határában egy avar település részlete, két téglalap alakú, félig földbe mélyített épület, egy kemence és számos egyéb objektum mellett egy temetkezés is előkerült. Az É-D-i tájolású, 260 cm mély sírgödörben egy korabeli rablásnak áldozatul esett, egykor gazdag melléklettel eltemetett, valószínűleg férfi temetkezése került elő. A lábszára mellett, a vaskapcsokkal megerősített rönkfa koporsón kívül egy fiatal juh(?) teljes csontváza feküdt, koponya nélkül. A koporsón belül, a lábcsontok előtt egy kis, kézi korongon készült, vonaldíszes fazék volt.

Szeged-Kiskundorozsma északi határában, 1972 m2-nyi területen egy római kori (szarmata) és egy Árpád-kori település részletét, összesen 115 objektumot tártak fel a régészek.
A késő szarmata korú objektumok nagy részét tároló, majd hulladékgödörként használt kerek, egyenesen bővülő, illetve méhkas alakú, 50-100 cm mély vermek jelentik. Az egyetlen téglalap alakú, félig földbe mélyített, 10 m2 alapterületű szarmata ház ÉNy-DK-i hossztengelyű volt. A házban mindenhol megtalálták a keményre letaposott padlót. A házon kívül egy, kürtővel kialakított füstölő és egy felszín feletti építmény, két Ny-K-i tengelyben elhelyezkedő hat cölöphelye is előkerült.
A leletanyag nagy része korongolt, szürke hombárokhoz, duzzadt és behúzott peremű, meredek falú tálakhoz, bikónikus testű edényekhez, korsókhoz tartozó töredék, kisebb részét kézzel formált fazék- és fedőtöredékek teszik ki. A régészeti leletanyagot felsőfüles edény töredéke, szürke, bepecsétel díszítésű oldaltöredéke, festett tál peremtöredéke és egy kézzel formált, szögletes edényke színesíti. Az egyik méhkas falú gödörben több zsáknyi kerámiatöredék feküdt, melyek egy része deformálódott, selejtes darab volt, tehát feltehetően helyben is volt edényégetés.
Az Árpád-kori objektumok nagy részét téglalap alakú és kerek gödrök, kisebb részét vízelvezető- és kerítőárkok alkotják. Egyetlen, Ny-K-i hossztengelyű, félig földbe mélyített, 7,6 m2 alapterületű, letaposott padlójú ház került elő. A leletanyag nagy részét bográcsokhoz, kisebb részét fazekakhoz tartozó perem- és oldaltöredékek alkotják.

Szeged északi, Fertő határrészében, a Jójárt-tanya mellett a gázvezeték fektetését megelőző humuszolást kísérő régészeti felügyelet során kerültek elő egy késő avar kori település maradványai. A 2342 m2-nyi területen 36 objektumot tártak fel. Az ásatás legimpozánsabb objektumai a kültéri kemencék és a négy földbe mélyített, letaposott padlójú ház. A 340×250 cm-es hossztengelyű házak egymás mellett helyezkedtek el sorba rendeződve. A 8-9. századi késő avar kori leletanyag többsége kézzel formált fazekak és vaskos falú sütőharangok töredékei. A besimított vonalkötegekkel díszített, korongolt díszkerámia a leletanyag csak igen kis százalékát adja.