Ami a régi rézpénzek mögött van…

A régmúlt magyar rézpénzeiről írt imponáló monográfiát a Móra Ferenc Múzeum fiatal numizmatikusa, Ujszászi Róbert. A pénztörténész új könyvének köszönhetően átfogó kép alkotható a középkori magyar pénzkultúráról. 

A szerző célja az volt, hogy a rendelkezésre álló csekély mennyiségű írott és tárgyi forrás alapján alaposan megvizsgálja a rézpénzek problematikáját, felhasználva az ikonográfia, a régészeti leletelemzés, valamint egyéb történeti- és numizmatikai segédtudományok módszereit. A kötetet általában véve jellemzi a kezdetekig visszamenő historiográfiai áttekintés és a témát eddig érintő szakirodalmak teljességre törekvő összegzése, illetve állításaik bírálata.
A rézpénzekkel kapcsolatosan számos technikai probléma is felmerülhet, amelyekre a kötetben egészen újszerű válaszokat kaphat az olvasó. A hagyományos magyar ponctechnikával kapcsolatosan megállapításra kerül, hogy a rézpénzeket vegyes technikával készítették, mindkét oldalukon alkalmazták a vésés és a poncolás módszereit is.
Az Ujszászi Róbert által írt könyv azért is fontos tudományos munka, mert a rézpénzverés gazdasági, társadalmi és politikai háttérrendszere csak igen mozaikosan formában rekonstruálható. Az pusztán feltételezhető, a rézpénzek nem háborús kiadások fedezésére veretett „szükségpénzek” voltak, hanem önálló pénzforgalmi szerepet szántak nekik.
A kötetet a történelmi Magyarország határain kívül és belül talált éremleletek több mint 400 tételből álló katasztere zárja, amely alapján egyértelművé válik, hogy ezek a pénzek az egykori országhatárokon belül mindenhol ugyanúgy elterjedtek voltak.

„A középkori magyar pénztörténetnek számos megoldásra váró, tisztázatlan kérdése van. Árpád-házi pénzeink között sok az olyan rejtélyes darab, amelyekről esetenként alig tudunk többet mondani puszta létüknél. Ezek közül a pénzek közül is különösen érdekesek rézpénzeink” – vallja a szerző, Ujszászi Róbert numizmatikus.