Bábel-világ

A Bábel-világ egy budapesti kitérő után látható újra Szegeden. Korábban a Dómban és a Somogyi-könyvtárban is megcsodálhatta a közönség. A farosttáblákon, olajtechnikával készült műveket 11 éven át, készítette Szabó András. Ez nem volt véletlen, hiszen óriási munkáról van szó: a triptihon kinyitva 340×150, becsukva 170×150 cm-es nagyságú.
A bal szárny „Az Éden” nevet viseli, azon egy vízparti táj látható, burjánzó növényekkel, a távolban magas hegyekkel. A kép szimmetriatengelyében két egymásba fonódott faóriás az uralkodó – a jó és a rossz tudásának szimbóluma. Az előtérben megjelenik az első ember, Ádám és asszonya, Éva, a háttérben Noé bárkája.
A középső tábla maga a Bábel-világ. A sík jobb harmadát démonok uralják. Abba szinte belefúródik a világ közismert épületeiből feltornyozott, kúpszerű építményhalmaz, amit messzebbről szemlélve egy „termeszvárhoz” is hasonlítható. Itt egyébként összesen 96 híres épület ismerhető fel. A technika fejlődése is jól felismerhető a képen, amelyen a piramisok mellett a látogató megkeresheti a Zeppelin léghajót, a Titanicot, a Concord repülőt, vagy akár a Challenger űrrepülőt.
A jobb szárny az Armageddon völgye. A triptihon becsukott állapotban a megváltó Istent ábrázolja.
A Bábel-világon kívül Szabó András egy másik triptihonját, az Utolsó vacsorát, valamint 5 másik festményt is láthat a közönség a december 10-ig tartó kiállításon.

Október 9-én, csütörtökön Szabó András 17 órakor egy diaképes előadást tart a triptihonról; november 13-án, csütörtökön pedig szintén 17 órától Bábel diaporámák bemutatója lesz a Móra-múzeum előcsarnokában.