idoszakikiallitas-gyorfi-sandor
Győrfi Sándor kiállítása
A Móra Ferenc Múzeum Vár-beli kiállítóhelyén nyílt kiállítás Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból, március 7.-én délután fél 5-kor. A karcagi születésű, s a Nagykunság fővárosához, annak hagyományaihoz hűséges alkotó a históriából, a kunok ősi kultúrájából meríti munkásságának lényegét.
Számos plasztikája – így például a Nagykun milleneumi emlékmű – régészeti leletekre is visszautal, s eleveníti a kunok szobrászati hagyományait. A szegedi kiállításon az alkotó köztéri munkái, nagy méretű plasztikái fotónagyításokon jelennek meg a Vár falain. Látható a már említett milleneumi emlékmű kettős lovasszobra, amelyen megjelenik a Móra Ferenc Múzeum régészei által feltárt csengelei kun lelet sisak-formája is. Ugyanígy képet kaphat a látogató Győrfi Sándor elkötelezett kun-szobrászatáról, a 4. sz. főút mellett 1995-ben a kunok honfoglalásának 700. évfordulójára felállított négy méteres szobrok fotóival is.
Mindezek alapján már teljesen természetesnek nevezhető, hogy a három évtizedes szobrászművészi munkásságot maga mögött tudó, Munkácsy-díjas alkotóművész Karcag város díszpolgár és mindezek után még Nagykun kapitány is. Nagykun kapitánynak lenni, egy rangos hagyományőrző tisztség, amelyet hagyományőrző Nagykun települések hívtak életre 2001-ben. A kunok kultúráját, hagyományait őrző, továbbvivő, teremtve éltető ember kaphatja e tisztséget, s viselheti egy esztendőn keresztül, cselekvőn az ősi elődök tisztességére. A Nagykun kapitányok tanácsa – közöttük Győrfi Sándor személyes részvételével – kezdeményezte a kunok világtalálkozójának életre hívását 2009-re.
Győrfi Sándor egyénisége, művészi tevékenysége szűkebb pátriája által meghatározott. Köztéri szobrainak java is jelesül a kunok pátriájában áll. Művészetét – amelyben mesterei Mikus Sándor, Somogyi József és Rátonyi József voltak – úgy érlelte ki, hogy a Nyíregyháza-Sóstói alkotótelepen Tóth Sándor szobrászművésszel közös munkálkodással visszaállította a szobrászat tisztes bronzöntő technikáját, az úgynevezett viaszveszejtéses technikát, amely a megelőző „ipari öntéstechnikával” szakítva visszavezette a plasztika létrehozását a sokféle térszerkezet és a finom felületek alkalmatos megoldásaihoz.
Győrfi Sándor, a kun lelkű szobrászművész tárlata igazán emberközelinek ígérkezik: a mintegy 30 szobor és kisplasztika, a 6 tárlónyi érme és plakett, valamint a köztéri munkák fotói március 7-én, pénteken délután fél 5-kor Tóth Attila művészeti író ajánló szavaival tárultak a közönség elé. A kiállítás április 20-ig látogatható.