idoszakikiallitas-kisfaludi-strobl-zsigmond
Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékiállítása
A tárlaton a 20. századi magyar szobrászfejedelem személyes relikviái mellett, mintegy 85 műve szerepel. A különböző műfaji technikával kivitelezett szobrászi alkotások közt megtalálható: bronz, márvány, terrakotta, natúr, illetve patinázott gipsz, alumínium, vertérem és öntött plakett is. A bemutató anyagának gerincét a zalaegerszegi Göcseji Múzeum Kisfaludi Strobl-gyűjteményéből és a Magyar Nemzeti Galéria újkori szoborkollekciójából Borbély László művészettörténész a kiállítás kurátora válogatta.
Egy-egy Kisfaludi-mű kölcsönadásával a Magyar Országos Levéltár, a mester családja, valamint a szegedi Teleki Blanka Kollégium is csatlakozik a bemutatóhoz. Az utóbbi intézmény birtokolja azt a gipsz képmást, amely Teleki Blanka grófnőt a magyar nőnevelés úttörőjét, az 1848/49-es szabadságharc leverését követően először Szegeden rejtőzködő szabadságharcost ábrázolja.
A bemutató egyik igazi kuriózuma a Móra Ferenc Múzeum felkérésére most elkészítetett Pallavicini György portré. E régi-új műalkotás kivitelezéshez az intézmény megszerezte a mester leánya, Kisfaludi Strobl Éva dr. Visy Lajosné hozzájárulásán kívül a zalaegerszegi múzeum engedélyét is. A szoboröntési és cizellálási munkálatok elvégzésére meghívásos pályázat alapján dr. Zombori István múzeumigazgató, Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművészt bízta meg, aki 1954 és 1959 között maga is Kisfaludi Strobl-tanítvány volt a képzőművészeti főiskolán.
A Móra Ferenc Múzeum a Kisfaludi Stobl-emlékkiállítással tiszteleg az egyik legjelentősebb magyar szobrász máig ható művészete előtt, aki közel 2600 portrét, több mint 50 köztéri művet és szoborcsoportot készített. Kisfaludi mester munkái megtalálhatók a világ legnagyobb és leghíresebb gyűjteményeiben, így a szentpétervári Ermitázsban és Puskin Múzeumban, a londoni British Múzeumban és a moszkvai Tretyakov Képtárban is. Hazai egyik legismertebb műve a Gellért-hegyi monumentális Szabadság szobor Budapest jelképévé vált.
Kisfaludi Angliában alkotta leghíresebb portrészobrait, például George Bernard Shaw arcképét. Közismert, hogy a mestert jó barátság fűzte a világszerte ünnepelt, a fanyar humoráról ismert drámaíróhoz, aki azt írta a szoborportréról készült fotóra: „jobb, mint az eredeti”. A mester portréművészetének másik nevezetes darabja az 1937-ben Erzsébet angol trónörökösről, a későbbi II. Erzsébetről megformázott szobra.