Molnár Gyula természetfotói a Móra Múzeumban

Teljesen új felvételekkel örvendezteti meg a látogatókat Molnár Gyula természetfotós
A Móra Ferenc Múzeumban április 18-án, pénteken délután 3 órakor nyíló kiállításán. A 35 színes felvétel a legutóbbi időben készült képet tárja a szemlélő elé, többnyire madarakat, „madárportrékat”, a biológus és alkotó művészember kedvenceit. Mindazonáltal elég sokrétű a friss kiállítás anyaga, mert a változatos táj-, és virág fotók, makro-képek adnak ívet a tárlat anyagának. A fotók a legmodernebb technikával készültek – bár, ahogy az alkotó mondja, nagy figyelemmel és kitartással, korábbi technikával, manuális optikával is megörökíthető a századmásodpercnyi madár-szárnymozgás. De ehhez a több kattintáson túlmenően 54 év szakmai tapasztalata is jó, ha megvan, amit Molnár Gyula így magáénak tudhat, miután igen fiatal korban kezdett felvételeket készíteni.  Képein a madár- és állatvilág sajátos arcot mutat, a fotók egyéniséget is tükröznek gyakorta, mert ugyanahhoz a fajhoz tartozó egyedek közül talán kettő sem egyforma: félénk, szelíd, bátor feketerigó például ugyanúgy létezik, még ha nem is mindig teljesen pontos és megfelelő az emberi tulajdonságok átvetítése.

Molnár Gyula tíz éves korában előbb a madárvilágot szerette meg és figyelte, majd megpróbálta élményeit fényképeken is rögzíteni. Ez a kezdetleges technikával nem sikerült, ezért könyvekből és Dr. Beretzk Pétertol tanulva, fokozatosan szert tett a megfelelő felszerelésekre.
Már 15 éves korában megjelent egy fényképe a jégmadárról a Természet világa c. folyóiratban, majd sorra jelentek meg képei más természettudományos lapokban is (Búvár, Élet és Tudomány stb.). Helyi és országos pályázatokon nyert díjakat.

Önálló kiállításai Szegeden a Képtárban több alkalommal, valamint kultúrházakban, majd más városokban (Salgótarjánban, Szentesen, Csongrádon, Pécsett stb.), külföldön pedig Darmstadt-ban (Németország) voltak.
A hazai szakkönyvekben igen sok képe jelent meg illusztrációként.
Kitüntetésként Szeged Város Alkotói Díját és a Környezetünkért Miniszteri Kitüntetést adományozták neki.
Molnár Gyula előbb a madárfotózást művelte, majd később a természetfotózás minden területét kipróbálta. A szakma az alföldi tájak és hangulatok megörökítését tartja nagyra képein.

Társaival közösen megalakították Szegeden 1989-ben a Magyar Természetfotósok Szövetségét (naturArt), mely azóta a legjobb hazai szervezetté nőtte ki magát, és külföldön is ismerik. Ennek az egyesületnek 1989-1998-ig alelnöke volt.
Képeivel az alföldi élőlényeket, tájakat, hangulatokat igyekszik megörökíteni és a „természeti szép” bemutatásával a közönség figyelmét a természetvédelem felé fordítani.
Dr. Molnár Gyula képzettsége biológia-kémia szakos középiskolai tanár, ornitológiából és ökológiából doktorált. Foglalkozása: főiskolai adjunktus a Szegedi Tudományegyetem Főiskolai Karának Biológia Tanszékén, ahol természetfotós tudását a hallgatóknak is igyekszik átadni speciál kollégiumain.
Emlékeztetőül nem árt megjegyeznünk: Molnár Gyula természetfotós azonos a kiváló zenésszel a Molnár Dixieland névadó alapítójával, a közismert és kedvelt dzsessz-muzsikussal. Meghatározó volt számára a gyermekkor, a 10 év körüli életkor, amikor szinte egyidőben kezdett érdeklődni a természet, a madárfényképezés és a zene iránt. Jó időben érlelődött az érdeklődése, szülői, tanári segédlettel megmaradt és fokozódott a vonzalom a két, látszólag távoli tevékenység iránt. Így mára úgy tekinthetünk rá, mint aki két dologban is legjobbak között van.