idoszakikiallitas-schmidt-andrea-staciok
Schmidt Andrea kiállítása a Fekete házban
Platónt olvasó elítélt, kalapot lopó strucc, labdáért küzdő vízilabdázók, mosolygós idős asszony. Ez a néhány – egymástól teljesen különböző – jelenet is részét képezi annak a kiállításnak, mely Schmidt Andrea képeiből nyílt a Fekete házban, február 15-én, hétfőn.
Schmidt Andrea huszonöt éve kezdett el fotózni, munkája kapcsán került közeli viszonyba a fotóművészettel. Azóta is szerelmének, szenvedélyének tekinti a fényképezést – amellett, hogy a Délmagyarország fotóriportereként munkája is a fotózáshoz köti, valamint a 2005-ös Magyar Sajtófotó pályázaton „Lakótársak” című képével harmadik helyezést ért el.
Fényképezőgépe nélkül soha nem megy sehová – nagyon fontos számára, hogy bárhol is jár, akármikor megörökítsen egy-egy megismételhetetlen pillanatot, egy szokatlan helyzetet. Schmidt Andrea a meglepetést, az érdekes pillanatokat keresi, és ezekbe a pillanatokba nyújt most betekintést a Fekete házban nyíló Stációk című fotókiállítása. A tárlat címe az ember életének szakaszaira, különböző meghatározó momentumaira utal – Schmidt Andrea pedig ezeket a pillanatokat örökíti meg fényképezőgépe segítségével.
A képek témája rendkívül széles sávon mozog: a látogató harcoló vízilabdázókkal vagy mosolygós idős asszonnyal egyaránt találkozhat, vagy betekintést nyerhet a Csillag Börtön elítéltjeinek mindennapjaiba is, akik az időt gyakran olvasással ütik el: a legendás fegyintézetben készült képen az egyik rab például éppen Platónt olvas.
Egy másik, a „Jó napot!” című felvételen is egy különleges momentum látható: Schmidt Andrea a strucctojást tartó férfival beszélgetett, mikor a strucc a férfi háta mögé somfordált, és lekapta a kalapot a férfi fejéről. A fotósnak pedig sikerült ezt a pillanatot megörökítenie.