Koszta József Múzeum, Szentes

Koszta József Múzeum Megyeháza épülete
Koszta József Múzeum Csallány Gábor kiállítóhely
Péter Pál polgárház
 Fridrich Fényírda
Szegvár – Falumúzeum
Szegvár – Malom

Koszta József Múzeum Megyeháza épülete

A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat.

Hódmezővásárhely 1950-es megyeszékhellyé emelése után az épületben a Szentes Járási Tanács és a járási földhivatal kapott helyett, valamint itt maradt a megyei levéltár is. A járási rendszer 1984-es megszűnése után egyéb irodák kaptak benne helyet, de a 90-es évekre csak a levéltár maradt dacolva az épület addigra jelentősen leromlott állapotával. A teljes felújításra 2004-2005-ben került sor, az ünnepélyes átadás 2006 januárjában történt. Az épületben helyet kapott a Koszta József Múzeum, a Konferencia és Kulturális Központ, valamint a Levéltár.

Állandó kiállítások:

Folyosó tárlatok
A kiállításokhoz vezető közlekedő folyosón négy nagy tematikai egység köré szerveződik:

• A városhoz  kötődő jeles személyiségek arcképcsarnoka.
• Alsópártól felsőpártig város részek és vallási felekezetek története.
• Szentesi szobrászok alkotásai
• Koszta József tárgyai

A városhoz  kötődő jeles személyiségek arcképcsarnoka.	Alsópárttól felsőpártig városrészek és vallási felekezetek története.
Szentesi szobrászok alkotásai.

Szentes város évszázadai

A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Sikeresen illeszkedik mindehhez az az enteriőr, amely viselet-rekonstrukciókat, köztük 1848-as nemzetőr-, illetve huszáregyenruhát mutat be. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg. Az előttük álló hirdetőoszlopról szinte a szó szoros értelmében leolvasható az elmúlt másfél évszázad hétköznapi történelmének helyi vetülete.

Legelők, szántók, vadvizek

A következő terem áttekintést ad a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el. Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani, ami biztos megélhetést nyújtott számára.

Céhek, iparosok, segédek

A harmadik kiállító teremben a városban tevékenykedő kézművesiparokról próbál áttekintést adni. A céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szűcs, szíjgyártó, kádár, korsós, cipész) által használt szerszámok, munkaeszközök sokszínű világába.

Szentesi grafikusok és festők

A képzőművészeti kiállítás első termében Szentes képzőművészetével ismerkedhet meg az érdeklődő, amely a városból elszármazó vagy helyben alkotó festők, grafikusok, szobrászok műveiből ad némi ízelítőt. A művészeti életben a kiegyezés után, a XIX. század utolsó évtizedeiben a polgári műveltség terjedése hozott fellendülést.

Koszta terem

A Nemzeti piktúra ideális tájban. Koszta József Szentesen címet viseli az állandó Koszta kiállítás, amelyet Hornyik Sándor (művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa) rendezett. Jelen tárlat koncepciója egy olyan Kosztát kísérel meg bemutatni, aki különféle festői hagyományokhoz ízesülve, és azokat továbbfejlesztve alkotta meg életművét.

Koszta József Múzeum

Múzeumunkban több mint egy évszázada folyik a mai Észak-Csongrád megye történelmének, népi sajátosságának kiemelkedő forrásértékkel bíró tárgyi, képi, írásos vagy egyéb dokumentumainak és a feldolgozásukhoz szükséges forrásoknak, adatoknak, továbbá a területhez köthető művészi alkotásoknak a tudományos igényű gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, megőrzése, feldolgozása, értékelése és – a közönséget szolgálva – ezek komplex bemutatása.
Elhivatott munkatársaink a múltban kialakított rendszer szerint a régészet, a néprajz, a helytörténet és a képzőművészet tudományszakokban végeznek alapkutatásokat, gondoskodnak a tárgyak és a gyűjtemények állagvédelméről, rendjéről, biztosítják, hogy az intézményben felhalmozott tudományos információ és művészi érték az általános művelődés és az oktatás szerves részévé váljon.

Feladatunk az identitástudat formálása, a képesség- és a kompetenciafejlesztés, az oktató-nevelő tevékenység vendégeink minden korosztályában, de kiemelten a helyi (kistérségi) alap- és középfokú oktatásban, valamint régiós szinten a szakirányú felsőoktatásban. Kiállításaink és a gyűjteményeinkhez köthető rendezvények, melyek – a szentesi kistérség turisztikai kínálatában is meghatározó szerepet játszanak -, lehetőséget nyújtanak közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatások igénybevételére, nemcsak a csoportok, hanem a családok számára is.

A „Péter-ház” két utcára kikönyöklő homlokzata 5+8 tagozatú, toszkán oszlop-pilaszterekkel tagolt, fent nyilas, lent falerás díszű kovácsolt vas ablakrácsai klasszicizáló hatásra utalnak. András-keresztes könyöklőik, elmés „legény szöktető” kisablaka, sziromdíszes zászlótartója romantikus beütést mutatnak. Egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a „Sasfiók”, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.

Orvosi rendelő

Az orvosi rendelőben, melynek kézi falfestése még a korábbi ügyvédi iroda idejéből való, a szakmai berendezésen kívül egy gazdag szakkönyvtár, és tematikus festmények (Rezes Molnár Lajos, Zoó János), fametszetek (Drahos I.) egészítik ki a látható műtárgyegyüttest. A bútorok mélye a szentesi orvostörténeti gyűjteményt rejti. Itt tároljuk a város másik híres körorvosának, Berényi Imrének a hagyatékát is. Ez a szoba egyben orvoslástörténeti kutatóhely is, melyet külön engedéllyel lehet igénybe venni.

Nagyebédlő

A nagyebédlő (sokablakos óriási sarokszoba) romantikus bútorzatához tartozik az egyik egyedi vaslemez kályha is, mely a szomszédos szalont öntöttvas díszrácsokon keresztül a falon áttört légcsatornával fűti. Tárgyai a családi ünnepre terített asztalt, tálalókat, tükrösöket, a régi zongorát, és annak környezetét mutatják be.

 

 

Szalon

A szalonban csak a zongora, a kottatár, egy díszes tükör és biedermeier ülőbútorok található. (Régi kottatartók, vonós vitrin, századfordulós zeneszekrény, dohányzó- és kártyaasztalka, szobanövények, stb.) Figyelemre méltó az egyetlen utcai ablak figurális horgolt függönye, mely a felújítás során elpusztult mennyezeti freskót utánozza. Az árkádiai (zenés- táncos) jelenetet a ház asszonyai türelmes kézimunkával örökítették meg. A szobát fényessé varázsolja Hegedűs László óriási festmény a római Borghese-park részletével, de itt van még néhány Kurca parti tájkép is Joó Bélától és Kováts Károlytól is

Szülői háló

A szülői háló késői rokokó aranyozott vajfehér bútorzata kiegészül az öltöző tükör piperekészletével, (szoptató) szófája és gyermekfürösztő sarka a századelő szépítő szereivel. A falakon itt-ott elfértek még a család ifjú hölgyeinek iskolai kézimunkái is üveg alatt, textilrámás keretben. Itt van a másik dekoratív (hőlégkürtős) lemezkálya is. Bútoraiban a századforduló hygienés műtárgyait tartjuk, kinyitva is a látogatók bekukkantására. (Éjjeli edény, műfogsor, hálósipka stb. és a Szent Biblia.). A berendezés egyedi érdekessége egy XIX. századi osztrák műhelyből származó kovácsolt vasvázú, fa babakocsi.

Gyerekszoba

A gyermekszoba berendezésével és belső tartalmával is az iskolás gyermekek tárgyait mutatja be játékokkal, és a házilecke készítésének attributumaival. A Károlyi- és Tasnády örökség eklektikus hálóbútorai a polgári fotótárat és a szomszédos iroda miatt a helytörténeti irattárat rejtik. A tükrös tálalón, az asztalon és az ablakmélyedés polcain családi relikviák sorjáznak.

 

 

 

Fridrich Fényírda

Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich-féle fényírda (a múzeum ipartörténeti bemutató helye) az ország egyetlen vidéki fényírdája.
A múzeum névadója, Fridrich János. Az edelényi születésű fényíró mester 1905-ben építette fel az egykori Görög Udvar-ban napfény-fotográfiai műtermét. Miskolci, kassai és szombathelyi vándorévek után a Hertzl-Hegedűs-féle piactéri műteremben volt segéd, majd mestere halála után azt vezette tovább „Hegedűs utóda”-ként. Már kisinas korában kiütközött képzőművészeti hajlama, és egész életében jó közepes amatőr szinten rajzolt és festegetett is. Művészi ereje a a fotográfia kompozíciójának megrendezésében rejlett. Különös tehetsége volt a hatásos apró részletek megválasztásában is.

Műterem
A tárgyak között kb. 20 db felvevo kamera, 15 db másoló és nagyító gép, speciális retus-asztalok, lámpák, és korabeli laboratóriumi berendezések is vannak a részben eredeti bútorok környezetében.

 

 

Labor

A gyűjteményt jótékonyan egészíti ki a Horváth Mihály Gimnázium régi fizika- és kémia-szertárának néhány Calderoni-féle ívfényes projektora, dianézője és filmvetítője, valamint a régi rajz-szertár művészettörténeti oktató dia-képanyaga.

 

 

 

 

Szegvár – Falumúzeum

6635 Szegvár, Hunyadi u. 31-33.
Nyitva: április 1-től október 30-ig,
kedd-vasárnap 9-13, hétfő zárva!
(A fenti időpontokon kívül, igény szerinti tárlatvezetés kérhető az alábbi elérhetőségeken: Purgel Nóra  Telefon: 20/567-92-98 vagy 63/313-352  e-mail: tancosnora@gmail.com,   muzeum@szentesinfo.hu)
E-mail cím: muzeum@szentesinfo.hu
Weboldal: muzeum.gportal.hu

Állandó kiállítás:

Szeg-várai kövei és vasai
Szegvár-tűzköves (régészeti kiállítás)
Szegvár néprajza
Bartucz Lajos emlékszoba

Bartucz emlékszoba:

Egy kisebb kiállítóterem a Szegváron született Dr. Bartucz Lajos antropológus egyetemi tanár életművének állít emléket. Az emlékszobában megismerhetjük életét, munkásságát.

Az utolsó szobában Szeg várának köveit, vasait tekinthetjük meg.

Az 1500-as évek legelején Dóczy János földesúr által építtetett castellum a környék védhető erőssége volt. (Egyébként erről kapta a nevét a község. A 13-16. században Zeeg, Zeegh majd Zeg (Szeg) volt a neve. E névhez hozzákapcsolódott a 17-18. században a „vár” szó, s így nyerte el a település mai nevét s lett Szegvár.)
A falut a közeli Dónáttornya település parasztjai 1514-ben feldúlták és felégették. A török hadak is elvonultak mellette 1526-ban, majd 1552-ben elpusztították, de 8-10 év múlva visszatértek az elmenekült Szegiek, és békésen éltek a törökökkel 80 éven keresztül.
A várkastély alapjait Dr. Vörös Gabriella régész-igazgató és munkatársai tárták fel. A munka teljes befejezésére már nem jutott pénz. Bízunk benne, hogy egyszer befejeződik az ásatás, és látogatóink is megnézhetik a hajdani Dóczy-féle „vár” alapjait a Kurca folyó mellett.
Jelenleg a Szent János hídról érdemes megtekinteni a vár köveit. A híd, a feljárója előtt álló nepomuki Szent János szoborról kapta nevét. A szobrot 1795-ben emeltette Forray Máté, a falu első tanítója, kántora.

Szegvár néprajzi emlékei:

A kiállítóterem küszöbének átlépésével a századforduló táján élő szegvári szegényparaszt család életmódjához jutunk tapintható közelségbe.
A lakó- és tisztaszobának berendezett helyiség tartalmaz minden bútort és berendezést, amiket akkoriban egy parasztcsalád használt. Gyönyörű a festett-faragott végű tornyos nyoszolya és a mellette látható tulipános láda. Ezek a 19. század legelején készültek.
Klasszikus, századfordulói parasztszoba-enteriőr a nagy asztal a sarokpaddal, fölötte a falakra akasztott családi fényképek sora, szentképekkel, obsit-levelekkel, valamint a búbos kemence a padkával.
A kiállítás része a szabadkéményes, korhűen berendezett konyha a pitvarral együtt. Az 1700-as évek közepe táján épített ispánház konyhája bekötött szemmel is megtalálható, mivel a több, mint kétszáz éves korom szaga elárulja hollétét. Berendezései egyszerűek és praktikusak.

Szegvár és határának régészeti emlékei – Újkőkori falu Tűzkövesen

Szegvár nevét nemcsak régészeti szakmai lexikonokban, hanem az emberiség korai történetével foglalkozó kézikönyvekben, tankönyvekben is gyakorta fellelhetjük. Köszönhető ez a község határának északi részén található, „Tűzköves” nevű, újkőkori (neolit) lelőhelynek, amelyen világhírű leletek kerültek elő.
Az első feltárásokat Csalog József vezette a 20. század közepén, munkáját később Korek József, Hegedűs Katalin és Horváth Ferenc folytatta. A kutatások eredményei szerint a falu egyfajta központi szerepet tölthetett be a környéken, élete Kr. e. 5000 és 4600 között zajlott, és a Szakálhát-, illetve a Tisza-kultúra időszakát öleli fel. Ez idő alatt 4 méter vastag feltöltődés halmozódott fel, amelyben a régészek 7 települési időszakot, ezeken belül pedig 29 réteget tudtak megfigyelni. A letelepedett életmód következtében nagy számban kerültek elő a hajdan itt élt emberek eszközei, edényei, főként azok töredékei, valamint azoknak az állatoknak a csontjai, amelyeknek húsát fogyasztották.

Jaksa János a múzeumalapító

Tömörkényen született földművelő paraszti családban. A tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte el, majd a felső-pusztaszeri iskolában tanított. Tanítóként együtt élt a tanyai emberekkel, a falu kulturális és politikai életének fáradhatatlan mozgatója lett.
Néprajzi gyűjtőmunkával is foglalkozott, a szegedi múzeumigazgató Móra Ferenccel ekkor ismerkedett meg, aki elismerte tevékenységét, és többször váltottak egymással levelet. Móra a parasztok iskoláztatásáról írva megjegyzi: ?Három tanítót meg is tudok nevezni, akiknek mint régész, hálával tartozom: az egyik Hock Lajos volt dorozsmai, a másik Kiss István kétegyházi, a harmadik Jaksa János pusztaszeri tanító.? (Móra Ferenc: Véreim. Parasztjaim. 1958. 218.)
1937-ben vette feleségül a szegvári születésű Vangel Amáliát, aki szintén Pusztaszeren tanított. Három gyermekük született. Pusztaszerről a délvidéki Bajmokra helyezték, majd 1944-től Szegvárra került, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított. Fáradhatatlan munkájának köszönhetően nyílt meg 1948-ban az első néprajzi-helytörténeti kiállítás a faluban, amely megalapozta a Falumúzeumot. A rendszerváltás után utcát neveztek el róla Szegváron, az Újfaluban.

Kossuth Lajos a mi falunkban

Szegvár történelmének egyik jelentős eseménye volt, amikor Kossuth Lajos alföldi toborzó körútja során 1848. október 2-án kíséretével megérkezett, hogy lelkesítő beszédet mondjon. A korabeli írott források bizonyítják, hogy a sorozáson többen megjelentek a falubeliek közül, még olyanok is jelentkeztek, akik egészségi állapotuk miatt nem voltak alkalmasak harcolni. A szabadságharc bukása után a községet is megszállták a császári csapatok, de a lelkes falusiak a fegyverrejtegetéstől sem riadtak vissza.
Kossuthot emigrációja után még sokáig hazavárták a szegváriak, levelükre dedikált fényképet küldött válaszul. Halálakor (1894-ben) Szegvár népe mélyen meggyászolta a hazafit, akinek koporsóját ezrek kísérték utolsó útjára. A temetési szertartás után, 1894. november 14-én a község elöljáróinak tisztelete jeléül a vármegyeháza nagytermében fogadást rendeztek, ahol egyik fia, Kossuth Ferenc a szegény sorsú helybeli gyerekek támogatására alapítványt hozott létre. A Kossuth név így az ifjabb generációk szívébe is bevésődött.

 

Szegvár – Malom

6635 Szegvár, Sport tér 1.
Nyitva: április 1-től október 30-ig,
kedd-vasárnap 9-13, hétfő zárva!
(A fenti időpontokon kívül, igény szerinti tárlatvezetés kérhető az alábbi elérhetőségeken: Purgel Nóra  Telefon: 20/567-92-98 vagy 63/313-352  e-mail: tancosnora@gmail.com,   muzeum@szentesinfo.hu)
E-mail cím: muzeum@szentesinfo.hu
Weboldal: www.mfm.u-szeged.hu