A hagyomány szerint e napon halt meg Szűz Mária Jeruzsálemben. A nép meggyőződése szerint holtteste nem lett a földi enyészeté, a Megváltó ugyanis Máriát testestül lelkestül magához vettet a mennybe. E folyamatosan öröklődő hagyományt 1950-ben XII. Piusz pápa hittétel szintjére emelte. Napja kötelező ünneppé lett a katolikusok számára.
Magyarországon az ünnepet Szent István király korától megtartják. Augusztus 15. arról is nevezetes, hogy az idős Szent István király ekkor ajánlotta föl Magyarországot Mária oltalmába. Ezen alapul a Regnum Marianum eszméje, azaz, hogy Magyarország Mária országa.
Szűz Mária Magyarország fő patrónája. Tiszteletére számos kolostort, kápolnát és templomot szenteltek, melyek közül több búcsújáróhellyé vált, mint pl. Máriabesnyő, Máriagyűd, Máriapócs, Máriaradna, Máriavölgy. Szűz Mária kultusza a barokk korban különösen megerősödött. A mennybevétel története népkönyvvé vált. A Máriához forduló „Boldogasszony anyánk” kezdetű énekünk a 18-19 század fordulóján a magyarság nemzeti éneke volt.
A naphoz a néphagyományban számos szokás kapcsolódott. Ünnepének előestéjén imádkozással, énekléssel jelképes virrasztást tartottak. Magán az ünnepen növény- és virágszentelést végeztek, mely növények gyógyító erővel bírtak. Az elhunytakat gyakran a Boldogasszony oltalmába ajánlották. Mária biztos segítőnek számít minden szükségben.