A szegedi Móra Ferenc Múzeum Éremtára

A szegedi múzeum alapító gyűjteményekettős értelemben is a numizmatikai gyűjtemény. Reizner János, az első igazgató,már tanuló évei alatt foglalkozott régiségekkel az 1860-as években. Bárügyvédi képesítést szerzett és a város jegyzőjelett,mégis az 1883-ban megnyílt Somogyi-könyvtár vezetését reá bízták. Keze írásával őrizzük az első tekintélyesnagyságú leltárkönyvet „A Szeged városi Múzeum Éremtári Naplója” címmel s az 1883. április 13-i, első bejegyzéssel. Hivatalosan ekkor azonban még nem volt múzeuma a városnak. Reizner mindenesetre szorgalmasan gyűjtötte az adományokat már csak azért is, mert szakmai érdeklődésének megfelelően többségükben lelőhelyes pénzeket hoztak és igazán kis helyen elfértek.

A következő évben pedig márhivatalos átadással is gyarapodott a pénzgyűjtemény. A szegedi nagyárvíz pusztítása (1879) után megkezdődött újjáépítés első szakasza 1883-ban fejeződött be. A rekonstrukció királyi biztosa, Tisza Lajos és az építkezést vezető mérnök, Lechner Lajos 1884 elején átadta azokat a régészeti leleteket, köztük pénzeket, amelyek a munkálatok során szép számmal előkerültek. Reizner még ebben az évben felajánlotta megvételre gyűjteményét. A könyvtári bizottság javaslatára igen jutányosan – 600 forintért – meg is vásárolták, így vált az alapító gyűjteménnyé.A múzeumi éremtár ekkor 35 arany, 589 ezüst, 435 réz és 57 db bankjeggyel, összesen 1114 darabbal szaporodott, többségükben a környékbeli lelőhelyekről. Az 1888-ban kidolgozott könyvtári és múzeumi rendszerben a fejlesztendő területnek a magyar és azókori pénzeket jelölték meg, a többi numizmatikai emléket (papírpénzek, pénzhelyettesítők, kitűntetések, jelvények, stb.) pedig az adományozások alakulása szerint szándékoztak gyűjteni. Hamarosan állami és városi vásárlásokkal is gyarapodott a gyűjtemény

. 

A múzeum állandó épületének elkészülte (1896) után az érem- és régiségtárat 1899. június 11-én adták át a közönségnek 7153 darabbal. Az első író igazgatók, Tömörkény István (1904-1917) és Móra Ferenc (1917-1934) máig hatóan kedvet tudtak táplálni a szegedi emberekbe, hogy „az őket nevelő város múzeumát” adományaikkal segítsék. A szaklapokban rendszeresen közölték név szerint az adományozókat, egyúttal hírt adtak a fejlődésről is. Összetételében elsősorban az ásatások révén bekerült leletek a számottevőek és természetesen a zárt leletek. Kincsleleteink vannak a XI-XII. századból, de vannak a XVI., XVIII. századból is több ezer darabos értékes tartalommal.

A napjainkra több mint 60 ezer darabot számláló gyűjtemény az első három legnagyobb vidéki múzeumi gyűjtemények egyike. Bővítése elsősorban a helyi vonatkozású pénzekkel, érmekkel, közzététele a helyi és országos szaklapokban folyamatosan történik. A nagyközönség egy-egy időszaki kiállításon és egy állandó pénztörténeti kiállításon megtekintheti.