Projekt: Szeged, Dóm tér – Fogadalmi templom és Dömötör torony átalakítása és felújítása, turisztikai vonzerővé fejlesztése

A szerződés, melyet a West Hungária Bau Kft.-vel kötött a Móra Múzeum 2014 júniusában a Dömötör-torony középkori járószintjének modellezése, a feltételezett ajtónyílás bemutatása, valamint a Dömötör-torony és a Dóm előlépcsője és az előlépcső alatti tér kapcsolatának tisztázása céljából falkutatással egybekötött régészeti feltárás elvégzése, továbbá a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadának és technikai tornyainak el(át)helyezéséhez és a Fogadalmi templom átalakításához, felújításához kapcsolódó földmunkák idejére a régészeti megfigyelés biztosítása és szükség esetén a feltárás elvégzése volt a feladat.

A régészeti munkák 2014. június 24. és 2014. december 12. között tartottak.

A feltárás eredményeként előkerültek a Szent Demeter-templom különböző korszakból ránk maradt falmaradványai, valamint a középkori templom körüli temető kis részlete.

A feltárási terület nyugati oldalán az egykori, 15. század közepén épített templom északi falszakaszára ráépült barokk kori templom külső falkoszorúja, valamint a fal belső oldali bordatartó pillérének alapozása került elő, míg a feltárási terület középvonalán, a mai utcaszinttől mért cca. 2,3-2,6 m mélységben, a 14. század végi, Zsigmond-kori poligonális záródású, nyújtott szentélyfejes templom apszisának és két külső támpillérének alapozása került elő.
A falmaradványok az 1925-27. között a Szent Demeter-templom bontásakor végzett régészeti ásatási megfigyelések alapján, Cs. Sebestyén Károly által meghatározott építési periódusok falrészletei.
A régészeti felügyelet során további középkori falmaradványok kerültek elő. A Dömötör-toronytól ÉNy-ra az egykori ún. Lukács-kápolna alapmaradványa, melyet a 15. században építettek a Szent Demeter templomhoz, míg a másik, egy félköríves alaprajzú, templom vagy kápolna szentélyzáródásának alapmaradványa. A Szt. Demeter-templomhoz való viszonya jelenlegi ismereteink birtokában elvethető. Pontos koráról sem írott források, sem régészeti leletek nem tájékoztatnak.

A templomfalak körül szabályos rendben középkori sírok feküdtek. Összesen 27 – a felügyelet során még további egy – temetkezést tártunk fel, de – a középkori temetkezési szokások okán – ezek jóval több emberi maradványt rejtettek.
A középkori temetkezési szokásoknak megfelelően a halottakat nyugat-keleti tájolással, koporsóban, háton fektetve, nyújtott helyzetben, karokat többnyire a medencére hajlítva, mellékletek nélkül temették el. A sírgödör formáját a nagyfokú bolygatottság miatt, mindössze egyetlen esetben (28. sír) sikerült megfigyelni.
A sírokból előkerült régészeti leletek viselethez tartozó fémtárgyak, övcsatok, ruhát rögzítő párizsi kapcsok, füles gombok, ékszerek. A koporsók részeiként szögek és deszka-maradványok kerültek elő. Több sírban megfigyelhetőek voltak a koponya körül veretes, fémszállal átszőtt, gyöngyökkel díszített párták nyoma.
A kivitelezési terület egészéről nagy mennyiségű szórvány emberi csont került elő a folyamatos templomépítkezések és bontások bizonyítékaként.
A régészeti leletek restaurálása és elsődleges nyilvántartásba vétele megtörtént, az emberi maradványok antropológiai vizsgálatát Marcsik Antónia végezte.

Ásatásvezető: Lajkó Orsolya
Szakmai munkatársak: Kovács-Löffler Zsuzsanna, Gere László
A Dömötör-torony műemléki vizsgálatát Dr. Gere László (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Budapest, Táncsics M. u. 1.) végezte.