Ünnepi kalendárium – Szent Ilona császárnő – augusztus 12.
250 körül született. A hagyomány szerint egyszerű családból származott, apja vendéglős volt. Constantinus Clorustól született fia, a későbbi Nagy Konstantin császár. Valószínűleg fia hatására megkeresztelkedett. Sokat jótékonykodott, számos templom építetett pl. Betelehemben és az olajfák hegyén. A niceai zsinat idején, 326-ban szentföldi zarándoklata alatt végiglátogatta a szent helyeket, és a legenda szerint csodás körülmények között megtalálta Jézus keresztjét és a megfeszítéséhez használt szögeket. A kereszt egy darabját díszes tartóban Jeruzsálemben hagyta, másik részét a szögekkel együtt magával vitte Konstantinápolyba. A szögeket fia harc közben használt sisakjába és lovának zablájába foglaltatta. Állítólag ő lelte föl a napkeleti bölcsek ereklyéit is. Szent Ilona lett többek között a bányászok, patkolókovácsok védőszentje, de az ellopott vagy elveszett dolgok megtalálásában is biztos segítség. Több ábrázolását ismerjük a történelmi Magyarország területéről. Leghíresebb egyházát a földvári bencés apátságot II. Béla király alapította, akinek a felesége szintén Ilona volt.
Szent Ilona császárnő
Fölül akantuszlevelekből képzett barokk keretben a szent császárnő fél alakja tűnik elő. Uralkodónői ruhát visel. Fején kis keresztben végződő zárt korona, nyakában gyöngyök. Mindkettő Ilona erkölcsi nemességére utal. Vállát uralkodónői méltóságát mutató hermelinpalást fedi. Feje mögött sugárkoszorúból képzett dicsfény látható. Mindkét kezével az általa föltalált keresztet öleli. Fölül dicsfénytől övezve Mária-monogram olvasható. A kép alatt hasonló keretben, természeti környezetben Szent Ilona egészalakos ábrázolását látjuk. Az előbbihez hasonló módon Jézus keresztjét öleli. Előtte a Kálvária-hegy, azon a megtalált három kereszt, melyek közül csodálatos módon választotta ki a Megváltó keresztjét. Háta mögött kéttornyú keresztény templom, mely az általa építetett templomokra utal.