tamogatott-restauralas
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Ethnographica 7.
Tartalom
Fodor Ferenc: A zöldségtermesztési tájkörzetek néprajzi kutatásának feladatai
Mód László: A szőlészet és borászat bemutatása 1899-es szegedi országos mezőgazdasági kiállításon
Szűcs Judit: A szilva Csongrádon
Nagy Netta: A Szeged környéki parasztság túlélési módszerei az 1950-es években
Purgel Nóra: Adatok a szegvári KALOT és KALÁSZ mozgalom történetéhez
Klamár Zoltán: Jelek és emlékezet – a térkijelölés topolyai (SRB) példái
Szabó Magdolna: Alsóvárosi háztörténet – fejezetek egy napsugaras ház életéből az építéstől napjainkig
Gleszer Norbert: mako110@ A makóiság képi megjelenítése a „Makói Szent Udvar” elektronikus körleveleiben
Kerekes Ibolya: Török hatások a tápéi gyékényszövésben
Vincze Klára: Hagyomány és újítás a csongrádi ünnepi szokások körében
Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.
Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái II. (Pipák a múzeum néprajzi gyűjteményében)
Bárkányi Ildikó: „Szöged hírös város”. A szegedi múzeum új állandó néprajzi kiállítása
A Csongrád megye múzeumaiban dolgozó néprajzkutatók bibliográfiája (2008-2009)
Szeged fotótörténete vándorkiállítás
Szeged fotótörténete 1859-1913
forgatókönyv
Tartalomjegyzék
Bevezetőszöveg 1 tabló
Szöveges tablók 23 db
Fényképes tablók 57 db
További részletek a PDF dokumentumban!
A SZEGEDI VASAS SZENT PÉTER SZOBOR
RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓJA
(kivonat!)
Műleírás:
A szobor testtartása, kontraposzt jellegű mozdulata, kéz tartása, a drapéria vonalvezetése jellegzetesen barokk stílusra utal. A közel életnagyságú szobor, álló mozdulatban mutatja be a vasra vert, tekintetét felfelé emelő Szent Péter szenvedését. Restaurálásra utaló nyomokat nem találtunk, azonban a tulajdonosi jó szándék és az állagmegóvásra való törekvés nyomai szembetűnőek. A felületet teljes egészében számtalan mészréteg borítja, ezek alatt -a kutatóárkok vizsgálata alapján – festékréteget nem találtunk. A formák már csak homályos plasztikaként maradtak meg, ahol nem csak a meszes kérgek, hanem maga a kőanyag is omlik, válik le a felületről, Több helyen figyelhető meg hosszú repedések, törések, hiányok. A szobor jobb karja a kézzel együtt hiányzik. Mára a kőanyag erősen erodált, mállott, töredékes állapotba került. A valaha mívesen megfaragott felületek nyoma alig látható. A teljes felület kb. 90%-ban formavesztett, kopott, konkrét formák, élek nélküli. A drapériák csak fő vonalakban mutatják hajdan gazdag formavilágukat.
Tisztítás:
A próbatisztítás közben több helyen cementjavításokat találtunk. Esetenként, csak a felület bekenése volt a cél, egy másik helyen a nyak körül végig ragasztóként használták. Ezeket eltávolítva a fej levált a testről. A törés, ill. a ragasztási felületen jól látszódnak a vastag cement rétegek. A csaplyukból egy fadarabot vettünk ki, ezt bronz csapra kicseréltük ki. A fejet, a cementes ragasztóréteg eltávolítása után, a törésfelületek mentén pontosan visszaillesztettük. A javaslatban leírt és előirányzott tisztítási technikák nem váltak be. Mind a finomszemcse szórás mind a JOS technológia hatástalan maradt a vastag, helyenként 5-6 mm vastag mész, ill. az alatta elhelyezkedő 1-1.5 mm vastag cement réteggel szemben. Ezt figyelembe véve meg sem próbáltuk a vegyszeres, pasztás tisztítást. Nem maradt más megoldás a manuális tisztításon kívül. A felületet teljes egészét centiről centire, célszerszámok segítségével tisztítottuk meg a vastag mész és cement rétegtől.
Konzerválás:
A felület teljes megtisztítása után a tervezet javaslatban leírtak alapján elvégeztük a kőkonzerválást. A Remmerskőbarát tetra etil-szilikát konzerváló anyagát használtuk, amely mélyen behatol a kőzet pórusaiba, s ott a levegő vagy a kő nedvességtartalma hatására polimerizálódik. A kötés során a leszakadó etil-alkohol a levegőbe távozik, és a kőszerkezetben kovasav gél marad hátra. Ez a kovasav gél mikronos mérettartományú hidakat képez az egyes kőzetszemcsék között, pótolva a kőkorrózió során elbomlott kötőanyagot, anélkül, hogy jelentősen rontaná a pórusok átjárhatóságát.
Plasztikai kiegészítés:
A kőanyag plasztikai, esztétikai helyreállítását, a megfelelő szín, és szemcsenagyságú kiegészítő anyaggal végeztük el. Ügyeltünk arra, hogy a kiegészítő anyag megfeleljen, ill. hasonló legyen az eredeti kő keménységével, szilárdságával. A védőpatinázáshoz jó pára diffúz tulajdonsággal rendelkező por, és víztaszító, lazúrosan felvihető festéket használtunk. Ennek színét az eredeti kő színéhez illeszkedően választottuk ki. Így a műtárgy esztétikailag egységesebb képet mutat. Végül a teljes felület impregnálását végezzük el hidrofób anyaggal.
Bánvölgyi László
Okl. kőszobrász-restaurátor
A Vasas Szent Péter szobor restaurálása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával történt.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |