Közel négy év elteltével ismét Rómában látható a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményének egyik kiemelkedő alkotása, a 2011-ben egyházi áldással „Szegedi Angyali üdvözlet” névre keresztelt, kerek alakú táblakép. A nagyméretű tondó három másikkal együtt, 1571-ben készült Giorgio Vasari műhelyében, V. Pius pápa megrendelésére.

2026. március 20. és július 19. között most egy nagyszabású Vasari-kiállítás keretében a Musei Capitolini fogadja, és ad otthont négy hónapra a festett fatáblának a Capitolium dombon álló barokk Palazzo Caffarelli-Clementino-ban. (https://www.museicapitolini.org/it/mostra-evento/vasari-e-roma)

A „Vasari és Róma” című rendezvény az arezzói születésű világhírű mester és műhelye Rómához kötődő jelentősebb alkotásait mutatja be. Páratlan gazdagsággal érzékelteti azt a mély és tartós kapcsolatot, amely összekötötte az Örök Várost és a pápák, arisztokraták, irodalmárok és művészek által is nagyra becsült alkotót.

Róma így tiszteleg az itáliai késő reneszánsz egyik kiemelkedő alakja előtt a művész halálának 450. évfordulója alkalmából két éve indított ünnepségsorozat zárásaként, bemutatva a látogatóknak a Michelangelo tanítványaként induló művész sokrétű művészi munkásságát festőként, építészként, díszlettervezőként és életrajzíróként egyaránt.

*

A történelmi Magyarországra mindmáig tisztázatlan körülmények között került, majd 1925-ben adományként Szegedre jutott Angyali üdvözlet, egykoron a vatikáni paloták úgynevezett Torre Pia (Piusok-tornya) legfelső kápolnájának egyik kupolacsegelyét díszítette. Ott három másik nagyméretű párdarabjával együtt – egészen Napóleon itáliai hadjáratának végéig – szolgálta az imakápolna ikonográfiai programját.

Legutóbb 2022 őszén láthatta az olasz nagyközönség – a több mint 220 év után újra Itália földjére jutott – Vasari-alkotást a római Collegium Hungaricumnak helyt adó Palazzo Falconieri-ben megrendezett tárlaton. A szegedi múzeum és a római magyar intézmény együttműködésében megvalósult, rendkívüli érdeklődést kiváltó bemutató sikere, valamint a műtárgy sorsát feltáró korábbi publikációk szintúgy hozzájárultak ahhoz, hogy e páratlan szépségű reneszánsz művet ismét Itáliába szállították.

Visszatérése Rómába remélhetőleg egyben „találkozás” is lesz a néhai pápai magánkápolna két másik nagyméretű tondójával, amelyeket az 1960-as évekig ugyancsak elveszettnek hittek. A sorozat negyedik darabja azonban mindmáig lappang.

Szabó Tamás

a kiállítás szegedi kurírja