Sisi feltételezett hajtincse a Móra-múzeumban

Egy különleges, Sisihez köthető relikviát mutatunk be a Móra Ferenc Múzeumban: egy olyan hajtincset, mely a legendárium szerint Erzsébet királyné hajkoronájából származik. Az ereklyét egy magángyűjtő vásárolta meg nemrég, melyet a történet szerint Sisi egykori fodrásznője vágott le a császárné hajából. A tárgyat november 12-től két héten keresztül láthatják az érdeklődők a Móra Ferenc Múzeumban.

 

Erzsébet királyné hajereklyéjét a jelenlegi tulajdonosa 2020-ban vásárolta meg egy régiségkereskedőtől. Hitelesítő vörös viaszpecsétjén kalligrafikus „A” és „E” betűk olvashatóak. Ezek tanúsága alapján a hitelesítésüket Allay Erzsébet, apácanevén Mater Valentina végezte, a bécsi karmelita apácák főnöknője. A pecséten azért volt magánjellegű monogram, mert nem minősült a hajereklye szakrálisnak, így arra nem lehetett rányomni a zárda hivatalos pecsétjét.

A régiségkereskedő elmondása alapján az ereklyét, valamint több más jellegű tárgyat egy idős hölgytől vette át értékesítésre. A beszámoló szerint a hölgy rokoni kapcsolatban állt Allay Erzsébettel, tőle sok tárgyat örökölt, többek között a rendi habitusát is. Mater Valentina a bécsi Burg épülettömbjében lévő magyar származású karmelita apácák zárdafőnöknője volt. Ez a zárda a monarchia felbomlása után megszűnt és az apácák átköltöztek Sopronbánfalvára, ahol tovább folytatták tevékenységüket az 1950-es években történt rendfeloszlatásokig. Ezután az idős főnöknő visszavonulva élte le élete hátralévő részét a rokonai körében. Ezt az ereklyét egész életében őrizte. Rokona elmondása szerint több hajereklyetartó is készült, de azok kisebb méretűek voltak és kevesebb hajszálat tartalmaztak. Az apácák ezeket karácsonyi ajándékként adták bizonyos személyeknek. Ez a nagyméretű (44 x 31 cm) állítólag a zárdafőnöknő dolgozószobájának falára volt kifüggesztve. Hordozója zöld selyemmel bevont fatábla, aminek felületén ovális, domború üveg alatt egy díszes körítésű, 6 centiméter átmérőjű, üveglappal fedett ezüstszelencében kb. egy centiméter vastagságú, köralakba rendezett hajtincs van befoglalva, melynek becsült hossza 10 – 12 centiméter lehet. Színe megfelel a korabeli leírásoknak, melyek szerint gesztenyebarna volt, amit ha napsugár ért, akkor aranyos színárnyalatban tündökölt. Ez a jelenség itt is megfigyelhető, valamint vöröses árnyalat is. Ez a szokatlan hajszín nyilvánvalóan annak tudható be, hogy a királyné haját a fodrásznője rendszeresen színezte az általa féltve őrzött receptje szerint.

A befoglalt hajszálak Erzsébet királyné fodrászától, Fanny Feifaliktól származnak, aki ezeket a frizura igazítások során vágta le a királyné hajvégeiből. (Ezen kívül a királyné idősebb korában frufrut viselt, amiből szintén rendszeresen kellett vágni. A hajszálak adományozásáról a királynénak valószínűleg nem volt tudomása, mert egész életében megtagadott minden olyan kérést, ami arra irányult, hogy adjon emlékbe akárcsak egy szál hajat is.)

Az ereklyetartó hátoldalán egy ráragasztott papírlapon fekete színű kétfejű császári sas ábrázolás alatt a következő felirat olvasható: „Hőn szeretett Királynénk Ereklyéje. Zárdamunka Karmelitáktól. 1889 Karácsony Bécs”.

 

A tárgy eredetét leíró fenti szöveget a tárgy tulajdonosának kérésére változatlan formában adjuk közre. A hajereklye valódiságát csak természettudományos vizsgálatokkal lehetne igazolni. Mindenesetre a tárgyhoz kapcsolódó történet is Erzsébet királyné személyének fontosságát és a hozzá kapcsolódó kultusz jelentőségét hangsúlyozza.